2025-ben lesz az első teljeskörű történelem kompetenciamérés

A történelem tantárgy kompetenciamérés kísérleti feladatai több ízben meglepetést okoztak a Történelemtanárok Egyletének, erről az Oktatási Hivatalnak is levelet írtak.

  • Eduline

A fejlesztési folyamat első nagy szakaszának zárása, valamint az első teljes körű, a tanulók történelem kompetenciáit vizsgáló mérés másfél év múlva, 2025. tavaszán lesz – válaszolta az Oktatási Hivatal elnöke a Történelemtanárok Egyletének elnökének.

A mérés célja annak nyomon követése lesz, hogy a tanulók mennyire képesek a különböző történelmi ismeretforrásokból szerezhető információkat megérteni, feldolgozni és interpretálni. A feladatokat a Nemzeti alaptanterv alapján alakították ki, amelyek ezek lesznek:

  • Történelmi eseményekre vonatkozó kérdések megfogalmazása.
  • Az elsődleges és másodlagos történelmi források felhasználása a kérdések megválaszolásához.
  • A múlt eseményeiről készült interpretációkban felhasznált bizonyítékok és érvek megértése és értékelése.
  • A történelmi folyamatok rekonstruálása, összehasonlítása és értékelése.
  • A múltban történtek és a jelen viszonyainak történelmi kontextusba helyezése és összekapcsolása.

Tavaly ősszel egy teljesen új, úgynevezett „kísérleti bemeneti méréssel” tesztelték a negyedikes és az ötödikes diákok szövegértési és matematikai képességeit, de a hatodikosokra, a nyolcadikosokra és a tizedikesekre is várt egy teszt szeptemberben-októberben. Az idei tanévben azonban csak 2024. március 4. és 2024. június 3. között kerül sor a mérésekre.

 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.