A PDSZ szerint a tankerületeknek sok esetben nincs igazuk a végkielégítések meghatározásában.
Rengeteg pályaelhagyó tanár kereste fel nemrég a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ) azzal a panasszal, hogy a felmondásukat követően, sokaknál több tíz éves munkaviszony után is csak egyhavi végkielégítést állapított meg a tankerületi központ – számolt be róla a Népszava.
A jelenlegi hatályos átmeneti rendelkezés alapján, ha valaki legalább harminc év „figyelembe vehető jogosító idővel” rendelkezik, abban az esetben háromhavi végkielégítésre jogosult. Húsz és harminc év között két havi, míg a húsz évnél kevesebbet dolgozott pedagógusok felmondásuk után egyhavi végkielégítést kaphatnak.
A tankerületek szerint azonban a státusztörvény előírásai csak azokra a pedagógusokra vonatkoznak, akiket már az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban alkalmaznak.
Emiatt az érintett pedagógusok esetében a közalkalmazotti törvény szerint járnak el. Náluk a végkielégítés megállapításánál nem vehetik figyelembe az egyházi vagy alapítványi iskolákban ledolgozott éveket, valamint csak az utolsó munkahelyen eltöltött időt számolják, ha a pedagógus az iskolaváltást nem áthelyezéssel, hanem új jogviszony létrehozásával tette meg.
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője szerint a tankerületeknek több szempontból sincs igazuk. Mivel a státusztörvény főbb rendelkezései csak 2024-től lesznek érvényesek, ezért még nem vonatkozik senkire az új foglalkoztatotti jogviszony.
A jogszabály arra is kitér, hogy "az érintettek esetében a közalkalmazotti törvény szabályait az átmeneti rendelkezésekben leírt eltérésekkel kell alkalmazni”. Nagy Erzsébet szerint emiatt a teljes közalkalmazottként eltöltött időt kellene nézni.
Azt is hozzátette, hogy olyan jogi fogalom, mint a „figyelembe vehető jogosító idő” semmilyen jogszabályban nem létezik a státusztörvényen kívül, úgyhogy már csak ezért sem lehetne visszautalni a közalkalmazotti törvényre.
Az ebben az ügyben érintett pedagógusok nagy száma miatt a PDSZ több próbapert is tervez indítani.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
