Rendszeresen megalázták és gázpisztollyal fenyegették a társaikat két budapesti általános iskola tanulói

A rendőrség kényszerítés, zaklatás és garázdaság gyanúja miatt indított nyomozást a többségében 14 évesnél fiatalabb bántalmazók ügyében.

  • Székács Linda

"A kislányunk hazafelé tartott az osztálytársával a Centiből, amikor a házunk mögött körbe állta őket három fiú. Az egyik támadó a Móra Ferenc Általános Iskolába jár, a másik a miénkbe, a harmadik pedig az egyik ismerősük. A gyerekemmel lévő fiút leköpték, és megverték, a lányomat pedig nem engedték el segítséget kérni, hanem öngyújtóval hadonásztak felé, és azzal fenyegették, hogy felgyújtják a szép hosszú haját. Aztán röhögcsélve közölték vele, ne aggódjon, mert lányokat nem vernek meg" - számolt be a 24.hu-nak egy érintett szülő.

A lap értesülései szerint a XVI. kerületben négy általános iskolás diákot rendszeresen megaláztak és gázpisztollyal fenyegettek a 13 éves társaik, amiket gyakran videóra is vettek és megosztottak a közösségi médiában. Az áldozatok és az elkövetők többsége a Centenáriumi Általános Iskola és a Móra Ferenc Általános Iskola tanulói. Az elkövetők ellen november elején négy szülő tett feljelentést, miután napokkal a bántalmazásokat követően a gyerekeiktől megtudták, min mentek keresztül a társaik miatt. Volt, akit azzal fenyegettek meg, hogy kiviszik a rakpartra, ahol fegyverrel fogják bántalmazni, de az is előfordult, hogy megszégyenítő pózban fényképeztek le egy diákot, amit aztán feltöltöttek az Instagramra.

"A stressztől már aludni sem tudtak a gyerekek, és akadt olyan, aki annyira kiborult, hogy megvágta a karját. Nem akart öngyilkos lenni, csak egyszerűen ennyire ki volt már borulva idegileg. Attól féltek, hogyha kimennek a lakótelepre, megint megtámadja őket az ott portyázó néhány fős banda"

- mondta az egyik szülő.

A 24.hu szerint a banda egy 13 éves, gázpisztoly birtokában lévő fiú köré szerveződött, köztük több jól szituált gyerekkel, éppen ezért az áldozatok szülei nem értik, hogy hogyan nem tűnhetett fel az elkövetők szüleinek a gyerekeik viselkedése és az, hogy miket tesznek fel az internetre.

"Az elkövetők többsége még 14 éves sincs, egyértelműen a szüleik hibája az, hogy már ilyen fiatalon bűnöznek. Őket kellene leginkább elővenni, hogy ne fordulhasson elő több ilyen eset" - mondták.

A rendőrség kényszerítés, zaklatás és garázdaság gyanúja miatt indított nyomozást az ügyben. Két diák otthonában házkutatást is tartottak, és lefoglalták az elkövetéshez használt gáz- és riasztópisztolyt, valamint a megalázó felvételek készítésére használt mobiltelefont.

A hatóságok szerint a sértett gyerekeknek nincs nyolc napon túl gyógyuló sérülése és önkárosításról sincs információjuk. A szülők szerint az érintett intézményektől és azok pedagógusaitól az eset nyilvánosságra kerülése után a gyerekeik minden segítséget megkaptak. Az elkövetésbe bevont gyerekek bocsánatot kértek a társaiktól, mivel azonban még egyikük sincs 14 éves, a zaklatás, kényszerítés és garázdaság pedig nem számít különösen súlyos bűncselekménynek, ezért valószínűleg nem vonhatók felelősségre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.