Közel hétmillió forintot gyűjtött össze az elmúlt hetekben a soproni Csillagrét Waldorf-iskola, amelynek egy államkincstári ellenőrzés után két évnyi állami normatívát kellett visszafizetnie, és mostanra 110 millió forintos tartozást halmozott fel.
„Bár igaz, hogy a kitűzött célunktól még messze vagyunk, de azt is leírhatjuk, hogy ha az eddig összegyűlt 6.691.160 forint adomány nem érkezett volna be hozzánk, akkor ez az iskola már nem létezne” – írta pénteki Facebook-posztjában Kedves-Kukoda Zsuzsanna, a soproni Csillagrét Waldorf-iskola egyik alapítója, a fenntartó alapítvány vezetője. A bajba került iskolát fenntartó alapítvány nemrég adománygyűjtést indított 30 ezer ember 1000 forintja címmel, hogy fenn tudják tartani a tizenkét pedagógussal és ötvenhét gyerekkel működő iskolát.
Az iskola az eddig gyűjtött pénzzel és a háromhavi állami normatívával, amit visszamenőleg most megkap, nyert egy kis időt – mondta a Telexnek Kedves-Kukoda Zsuzsanna, akinek három gyermeke is a soproni Waldorfba jár.
A Sopronban található Waldorf-iskolának két évnyi állami normatívát kell visszafizetnie, amiért egy ellenőrzés alatt nem találták megfelelőnek az adományozási szerződésüket. Az eset két évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy ellenőrzés során a Magyar Államkincstár ügyintézője hibát állapított meg az iskola adományozási szerződésében.
"A soproni Waldorf-iskolánál végzett hatósági vizsgálatnak semmilyen politikai háttere nem volt, és nem is volt célja az intézmény ellehetetlenítése."
– mondta a Telexnek az egykori államkincstári ügyintéző, aki 2021-ben a vizsgálatot vezette az iskolánál.
Ahogyan azt a Waldorf-iskolát fenntartó alapítvány is elismerte, a hatóság által vizsgált időszakban az iskolával jogviszonyt létesítő gyermekek szüleivel szerződést kötöttek, amiben a szülők vállalták, hogy rendszeres adományt nyújtanak az alapítványnak. Ugyanakkor ehhez kapcsolódott egy olyan kitétel, hogy ha az adományt nem fizetik a szülők, akkor a gyermekük tanulói jogviszonya megszűnik, azaz ott kell hagyniuk az iskolát.
A volt ügyintéző szerint az alapítvány egyrészt szabálytalan, a szülőket félrevezető szerződéses állapotot teremtett, másrészt pedig az alapítvány felé terelt olyan bevételeket, amelyek valójában az iskolát mint önálló jogalanyt illetnék meg. Korábban Kedves-Kukoda Zsuzsanna azt mondta, hogy a soproni iskolában a valóságban sosem volt arra példa, hogy egy diákot azért küldjenek el, mert a szülő nem adományoz.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
