Két nap alatt több mint 20 ezren szavaztak a 7IGEN-es népszavazáson

Október 30-ig várják a szavazókat a 7IGEN-es népszavazáson, amelynek célja, hogy 200 ezer ember mondja el a véleményét az oktatásról. Összefoglaltuk, mi volt a szavazás előzménye.

"Tisztességes játékszabályokért, a tanárok sztrájkhoz való jogáért, 21. századi oktatási körülményekért harcolunk. Ezért kérünk mindenkit, vegyen részt a 7IGEN-es alternatív oktatási népszavazáson”

– hangsúlyozta Szalóki Viktor, az aHang szervezet tagja.

Ahogy már mi is megírtuk, október 23-án elindult a 7IGEN alternatív népszavazás az oktatás jobbátétele érdekében. Két nap alatt már több mint 24 ezer ember adta le a szavazatát. Már hétfőn is 50 helyen várták a résztvevőket országszerte, ugyanakkor a megnyitott helyszínek száma folyamatosan nő. A szavazó helyek listáját itt nézhetitek meg.

A legtöbb beérkezett szavazatot cikkünk írásáig a Széll Kálmán téren (474), a Móricz Zsigmond körtéren (300) és - az október 23-i tüntetés alatt - a Hősök terén (299) adták le. A fővároson kívül Miskolcon (215) és Veszprémben (239) volt eddig a legtöbb résztvevő.

Miért jött létre a népszavazás?

2022 elején elkezdődött az elmúlt évtized legnagyobb oktatási tiltakozási hulláma. Az egész országot érintő sztrájkban rengeteg pedagógus vett részt, és hívta fel a figyelmet az oktatás egyre súlyosbodó állapotára. Időközben azonban a kormány szinte teljesen ellehetetlenítette a pedagógusok sztrájkjogát. 2022 őszén a fellépésekre válaszolva érkezett az első retorzió, amikor polgári engedetlenségre hivatkozva több tanárt is kirúgtak a munkahelyéről.

Tavasszal aztán a státusztörvény tervezetének nyilvánosságra kerülése után országszerte tiltakozásokba kezdtek a pedagógusok, akiket erősen támogattak a diákok is. Több ezer pedagógus jelentette be, hogy ha elfogadják a tervezetet, akkor otthagyják a pályájukat.

A tervezet megjelenését több tüntetés is követte. Április 24-én ezrek vonultak a Belügyminisztérium elé, amit az azóta már jól ismert kordonbontás követett a Karmelita kolostor előtt. A diákok megpróbáltak túljutni a kordonon, azonban a rendőrök könnygázával találták szemben magukat. Az elmúlt évek oktatási tiltakozásaiban ez volt az első olyan eset, hogy erőszakot alkalmaztak a tüntető diákokkal szemben.

Május 3-án az Egységes Diákfront más szervezettel összefogva bejelentette, hogy népszavazást szeretnének tartani, amire hivatalos úton beadtak hét kérdést a Nemzeti Választási Irodának.

A hét kérdése az oktatás hét legsúlyosabb, legégetőbb problémájára világít rá.

Végül a Nemzeti Választási Bizottság mind a hét kérdést elutasította azok hosszára, vagy megfogalmazására hivatkozva, a tanárok új életpályájáról szóló törvényjavaslatot pedig végül július 4-én megszavazta a parlament. A státusztörvény elfogadását követően rengeteg tanár hagyta ott több évtizedes karrierjét, mivel úgy érezték, hogy ellehetetlenítették őket a munkájukban.Számos iskola kritikus helyzetbe került a szeptemberi tanévkezdéskor a tanárhiány miatt.

A Belügyminisztérium nyilvánosságra hozott adatai szerint 1205 pedagógus nyilatkozott úgy, hogy nem fogadja el az új életpályatörvényt. Ezt csak súlyosbítja azt a tény, hogy a pedagógusok 47 százaléka 50 év feletti Magyarországon, így a jelenlegi problémák mellett láthatóan a jövőben is komoly gondok lesznek, ha nem történik érdemben változás.

A 7IGEN-es népszavazás kérdései

Mindezek hatására az Egységes Diákfront és az aHang végül úgy döntöttek, hogy ha a kormány nem hajlandó, akkor ők kérdezik meg az emberek véleményét az oktatásról, ezért meghirdették az ország első alternatív népszavazását. A 7IGEN-es szavazás során 200 000 ember szavazatát szeretnék megszerezni.

A szavazókat az ország számos pontján várják, hogy személyesen adják le véleményüket, azonban ezt online is bárki megteheti, aki már betöltötte a 16. életévét.

“Ez a folyamat, ha közösen és jól csináljuk, táptalajt fog szolgáltatni további ellenállási formáknak, új lendületet adhat az oktatásüggyel kapcsolatos tiltakozásoknak. Azok a szavazók, akik most részt vesznek és az a mintegy 1500 aktivista, akik segítik a folyamatot, ők képezik az alapját a további országos, az eddigieknél szervezettebb megmozdulásoknak, őket kell tudnunk összekötni a szakszervezetekkel, az oktatásügyi mozgalmakkal. Ez a mi szerepünk, ez az alternatív népszavazás szerepe, ezért is fontos, hogy minél többen vegyenek részt”

- nyilatkozta Szalóki Viktor, az aHang szóvivője.

A két szervezet célja ezen felül a szavazás eredményét személyesen is eljuttatni az európai uniós döntéshozóknak, többek között az oktatási ügyekkel foglalkozó főigazgatóságnak.

A népszavazás kérdései az alábbiak:

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány alakítson ki olyan kereteket, amely minden gyermek számára biztosítja a modern, esélyteremtő oktatást?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy széles körű egyeztetés után alkossanak az oktatásban dolgozók és a gyermekek érdekeit szolgáló szabályozást a státusztörvény helyett?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány állítson fel az oktatás teljes egészéért illetékes, felelős és önálló oktatási minisztériumot?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány adjon azonnali minimum 50%-os béremelést a pedagógusoknak?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy állítsák vissza a pedagógusok valódi sztrájkjogát?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az óvoda és az iskola közösségének legyen valós beleszólása az igazgató kiválasztásába?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy Pintér Sándor belügyminiszter nem alkalmas a köznevelésért felelős miniszteri tisztségre?
A szavazóhelyek listáját itt találjátok, online pedig az ELEVE applikáció letöltésével tudjátok elmondani a véleményetek.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.