Október 30-ig várják a szavazókat a 7IGEN-es népszavazáson, amelynek célja, hogy 200 ezer ember mondja el a véleményét az oktatásról. Összefoglaltuk, mi volt a szavazás előzménye.
"Tisztességes játékszabályokért, a tanárok sztrájkhoz való jogáért, 21. századi oktatási körülményekért harcolunk. Ezért kérünk mindenkit, vegyen részt a 7IGEN-es alternatív oktatási népszavazáson”
– hangsúlyozta Szalóki Viktor, az aHang szervezet tagja.
Ahogy már mi is megírtuk, október 23-án elindult a 7IGEN alternatív népszavazás az oktatás jobbátétele érdekében. Két nap alatt már több mint 24 ezer ember adta le a szavazatát. Már hétfőn is 50 helyen várták a résztvevőket országszerte, ugyanakkor a megnyitott helyszínek száma folyamatosan nő. A szavazó helyek listáját itt nézhetitek meg.
A legtöbb beérkezett szavazatot cikkünk írásáig a Széll Kálmán téren (474), a Móricz Zsigmond körtéren (300) és - az október 23-i tüntetés alatt - a Hősök terén (299) adták le. A fővároson kívül Miskolcon (215) és Veszprémben (239) volt eddig a legtöbb résztvevő.
Miért jött létre a népszavazás?
2022 elején elkezdődött az elmúlt évtized legnagyobb oktatási tiltakozási hulláma. Az egész országot érintő sztrájkban rengeteg pedagógus vett részt, és hívta fel a figyelmet az oktatás egyre súlyosbodó állapotára. Időközben azonban a kormány szinte teljesen ellehetetlenítette a pedagógusok sztrájkjogát. 2022 őszén a fellépésekre válaszolva érkezett az első retorzió, amikor polgári engedetlenségre hivatkozva több tanárt is kirúgtak a munkahelyéről.
Tavasszal aztán a státusztörvény tervezetének nyilvánosságra kerülése után országszerte tiltakozásokba kezdtek a pedagógusok, akiket erősen támogattak a diákok is. Több ezer pedagógus jelentette be, hogy ha elfogadják a tervezetet, akkor otthagyják a pályájukat.
A tervezet megjelenését több tüntetés is követte. Április 24-én ezrek vonultak a Belügyminisztérium elé, amit az azóta már jól ismert kordonbontás követett a Karmelita kolostor előtt. A diákok megpróbáltak túljutni a kordonon, azonban a rendőrök könnygázával találták szemben magukat. Az elmúlt évek oktatási tiltakozásaiban ez volt az első olyan eset, hogy erőszakot alkalmaztak a tüntető diákokkal szemben.
Május 3-án az Egységes Diákfront más szervezettel összefogva bejelentette, hogy népszavazást szeretnének tartani, amire hivatalos úton beadtak hét kérdést a Nemzeti Választási Irodának.
A hét kérdése az oktatás hét legsúlyosabb, legégetőbb problémájára világít rá.
Végül a Nemzeti Választási Bizottság mind a hét kérdést elutasította azok hosszára, vagy megfogalmazására hivatkozva, a tanárok új életpályájáról szóló törvényjavaslatot pedig végül július 4-én megszavazta a parlament. A státusztörvény elfogadását követően rengeteg tanár hagyta ott több évtizedes karrierjét, mivel úgy érezték, hogy ellehetetlenítették őket a munkájukban.Számos iskola kritikus helyzetbe került a szeptemberi tanévkezdéskor a tanárhiány miatt.
A Belügyminisztérium nyilvánosságra hozott adatai szerint 1205 pedagógus nyilatkozott úgy, hogy nem fogadja el az új életpályatörvényt. Ezt csak súlyosbítja azt a tény, hogy a pedagógusok 47 százaléka 50 év feletti Magyarországon, így a jelenlegi problémák mellett láthatóan a jövőben is komoly gondok lesznek, ha nem történik érdemben változás.
A 7IGEN-es népszavazás kérdései
Mindezek hatására az Egységes Diákfront és az aHang végül úgy döntöttek, hogy ha a kormány nem hajlandó, akkor ők kérdezik meg az emberek véleményét az oktatásról, ezért meghirdették az ország első alternatív népszavazását. A 7IGEN-es szavazás során 200 000 ember szavazatát szeretnék megszerezni.
A szavazókat az ország számos pontján várják, hogy személyesen adják le véleményüket, azonban ezt online is bárki megteheti, aki már betöltötte a 16. életévét.
“Ez a folyamat, ha közösen és jól csináljuk, táptalajt fog szolgáltatni további ellenállási formáknak, új lendületet adhat az oktatásüggyel kapcsolatos tiltakozásoknak. Azok a szavazók, akik most részt vesznek és az a mintegy 1500 aktivista, akik segítik a folyamatot, ők képezik az alapját a további országos, az eddigieknél szervezettebb megmozdulásoknak, őket kell tudnunk összekötni a szakszervezetekkel, az oktatásügyi mozgalmakkal. Ez a mi szerepünk, ez az alternatív népszavazás szerepe, ezért is fontos, hogy minél többen vegyenek részt”
- nyilatkozta Szalóki Viktor, az aHang szóvivője.
A két szervezet célja ezen felül a szavazás eredményét személyesen is eljuttatni az európai uniós döntéshozóknak, többek között az oktatási ügyekkel foglalkozó főigazgatóságnak.
A népszavazás kérdései az alábbiak:
A szavazóhelyek listáját
, online pedig az
tudjátok elmondani a véleményetek.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
