Október 30-ig várják a szavazókat a 7IGEN-es népszavazáson, amelynek célja, hogy 200 ezer ember mondja el a véleményét az oktatásról. Összefoglaltuk, mi volt a szavazás előzménye.
"Tisztességes játékszabályokért, a tanárok sztrájkhoz való jogáért, 21. századi oktatási körülményekért harcolunk. Ezért kérünk mindenkit, vegyen részt a 7IGEN-es alternatív oktatási népszavazáson”
– hangsúlyozta Szalóki Viktor, az aHang szervezet tagja.
Ahogy már mi is megírtuk, október 23-án elindult a 7IGEN alternatív népszavazás az oktatás jobbátétele érdekében. Két nap alatt már több mint 24 ezer ember adta le a szavazatát. Már hétfőn is 50 helyen várták a résztvevőket országszerte, ugyanakkor a megnyitott helyszínek száma folyamatosan nő. A szavazó helyek listáját itt nézhetitek meg.
A legtöbb beérkezett szavazatot cikkünk írásáig a Széll Kálmán téren (474), a Móricz Zsigmond körtéren (300) és - az október 23-i tüntetés alatt - a Hősök terén (299) adták le. A fővároson kívül Miskolcon (215) és Veszprémben (239) volt eddig a legtöbb résztvevő.
Miért jött létre a népszavazás?
2022 elején elkezdődött az elmúlt évtized legnagyobb oktatási tiltakozási hulláma. Az egész országot érintő sztrájkban rengeteg pedagógus vett részt, és hívta fel a figyelmet az oktatás egyre súlyosbodó állapotára. Időközben azonban a kormány szinte teljesen ellehetetlenítette a pedagógusok sztrájkjogát. 2022 őszén a fellépésekre válaszolva érkezett az első retorzió, amikor polgári engedetlenségre hivatkozva több tanárt is kirúgtak a munkahelyéről.
Tavasszal aztán a státusztörvény tervezetének nyilvánosságra kerülése után országszerte tiltakozásokba kezdtek a pedagógusok, akiket erősen támogattak a diákok is. Több ezer pedagógus jelentette be, hogy ha elfogadják a tervezetet, akkor otthagyják a pályájukat.
A tervezet megjelenését több tüntetés is követte. Április 24-én ezrek vonultak a Belügyminisztérium elé, amit az azóta már jól ismert kordonbontás követett a Karmelita kolostor előtt. A diákok megpróbáltak túljutni a kordonon, azonban a rendőrök könnygázával találták szemben magukat. Az elmúlt évek oktatási tiltakozásaiban ez volt az első olyan eset, hogy erőszakot alkalmaztak a tüntető diákokkal szemben.
Május 3-án az Egységes Diákfront más szervezettel összefogva bejelentette, hogy népszavazást szeretnének tartani, amire hivatalos úton beadtak hét kérdést a Nemzeti Választási Irodának.
A hét kérdése az oktatás hét legsúlyosabb, legégetőbb problémájára világít rá.
Végül a Nemzeti Választási Bizottság mind a hét kérdést elutasította azok hosszára, vagy megfogalmazására hivatkozva, a tanárok új életpályájáról szóló törvényjavaslatot pedig végül július 4-én megszavazta a parlament. A státusztörvény elfogadását követően rengeteg tanár hagyta ott több évtizedes karrierjét, mivel úgy érezték, hogy ellehetetlenítették őket a munkájukban.Számos iskola kritikus helyzetbe került a szeptemberi tanévkezdéskor a tanárhiány miatt.
A Belügyminisztérium nyilvánosságra hozott adatai szerint 1205 pedagógus nyilatkozott úgy, hogy nem fogadja el az új életpályatörvényt. Ezt csak súlyosbítja azt a tény, hogy a pedagógusok 47 százaléka 50 év feletti Magyarországon, így a jelenlegi problémák mellett láthatóan a jövőben is komoly gondok lesznek, ha nem történik érdemben változás.
A 7IGEN-es népszavazás kérdései
Mindezek hatására az Egységes Diákfront és az aHang végül úgy döntöttek, hogy ha a kormány nem hajlandó, akkor ők kérdezik meg az emberek véleményét az oktatásról, ezért meghirdették az ország első alternatív népszavazását. A 7IGEN-es szavazás során 200 000 ember szavazatát szeretnék megszerezni.
A szavazókat az ország számos pontján várják, hogy személyesen adják le véleményüket, azonban ezt online is bárki megteheti, aki már betöltötte a 16. életévét.
“Ez a folyamat, ha közösen és jól csináljuk, táptalajt fog szolgáltatni további ellenállási formáknak, új lendületet adhat az oktatásüggyel kapcsolatos tiltakozásoknak. Azok a szavazók, akik most részt vesznek és az a mintegy 1500 aktivista, akik segítik a folyamatot, ők képezik az alapját a további országos, az eddigieknél szervezettebb megmozdulásoknak, őket kell tudnunk összekötni a szakszervezetekkel, az oktatásügyi mozgalmakkal. Ez a mi szerepünk, ez az alternatív népszavazás szerepe, ezért is fontos, hogy minél többen vegyenek részt”
- nyilatkozta Szalóki Viktor, az aHang szóvivője.
A két szervezet célja ezen felül a szavazás eredményét személyesen is eljuttatni az európai uniós döntéshozóknak, többek között az oktatási ügyekkel foglalkozó főigazgatóságnak.
A népszavazás kérdései az alábbiak:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
