Az alsóbb tagozatos középiskolások tanárai között Magyarországon a legalacsonyabb a legfiatalabbak aránya az Eurostat adatai alapján.
2021-ben 5,2 millió olyan pedagógus volt Európában, aki általános iskolában vagy középiskolában tanított – derül ki az Eurostat által közzétett adatokból. Túlnyomó többségben voltak köztük a nők (73 százalék), emellett pedig 39 százalékra tehető a legalább 50 éves pedagógusok aránya – írta meg a 24.hu. Magyarországon 47 százalék az 50 év feletti korosztály aránya.
A legfiatalabb általános iskolai tanári karok Máltán, Luxemburgban és Cipruson vannak, de Málta a középszintű oktatásban is jól teljesít. A legfiatalabb, 25 év alatti korosztályból arányaiban Horvátországban vannak a legtöbben (9 százalék), de jelentős (28 százalék) a 40 év alattiak aránya is ott. Az alsóbb tagozatos középiskolások tanárai között Magyarországon a legalacsonyabb a legfiatalabbak aránya (4 százalék) és a legmagasabb a legidősebbeké.
Magyarországon az alapfokú oktatástól a középiskolai oktatás felé haladva öregszik a férfi tanári kar: általános iskolában 44 százalék az idősebbek aránya, míg középiskolában már 50 százalék. A tanárnők esetében az arányok nagyjából mindenhol 50 százalék körül alakulnak: az általános iskolákban 54 százalék a legalább 50 évesek aránya, míg a középiskolákban 45–48 százalék.
Az egyetlen vizsgált rész, amelynél erősen a középmezőnybe tartozunk, az egy tanárra jutó diákok száma. A tanórákon Görögországban kell egyszerre a legkevesebb diákra figyelni, ott egy pedagógusra 8,2 gyerek jut, míg a mezőny végén teljesítő Hollandiában ez pontosan a duplája. Magyarországon 10,6 gyerekre jut egy tanár, és ugyanez a helyzet Olaszországban és Portugáliában is. A régióban Horvátország jobban (9,1), Lengyelország, Bulgária, Csehország, Szlovákia és Románia rosszabbul áll.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
