Az alsóbb tagozatos középiskolások tanárai között Magyarországon a legalacsonyabb a legfiatalabbak aránya az Eurostat adatai alapján.
2021-ben 5,2 millió olyan pedagógus volt Európában, aki általános iskolában vagy középiskolában tanított – derül ki az Eurostat által közzétett adatokból. Túlnyomó többségben voltak köztük a nők (73 százalék), emellett pedig 39 százalékra tehető a legalább 50 éves pedagógusok aránya – írta meg a 24.hu. Magyarországon 47 százalék az 50 év feletti korosztály aránya.
A legfiatalabb általános iskolai tanári karok Máltán, Luxemburgban és Cipruson vannak, de Málta a középszintű oktatásban is jól teljesít. A legfiatalabb, 25 év alatti korosztályból arányaiban Horvátországban vannak a legtöbben (9 százalék), de jelentős (28 százalék) a 40 év alattiak aránya is ott. Az alsóbb tagozatos középiskolások tanárai között Magyarországon a legalacsonyabb a legfiatalabbak aránya (4 százalék) és a legmagasabb a legidősebbeké.
Magyarországon az alapfokú oktatástól a középiskolai oktatás felé haladva öregszik a férfi tanári kar: általános iskolában 44 százalék az idősebbek aránya, míg középiskolában már 50 százalék. A tanárnők esetében az arányok nagyjából mindenhol 50 százalék körül alakulnak: az általános iskolákban 54 százalék a legalább 50 évesek aránya, míg a középiskolákban 45–48 százalék.
Az egyetlen vizsgált rész, amelynél erősen a középmezőnybe tartozunk, az egy tanárra jutó diákok száma. A tanórákon Görögországban kell egyszerre a legkevesebb diákra figyelni, ott egy pedagógusra 8,2 gyerek jut, míg a mezőny végén teljesítő Hollandiában ez pontosan a duplája. Magyarországon 10,6 gyerekre jut egy tanár, és ugyanez a helyzet Olaszországban és Portugáliában is. A régióban Horvátország jobban (9,1), Lengyelország, Bulgária, Csehország, Szlovákia és Románia rosszabbul áll.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
