Az alsóbb tagozatos középiskolások tanárai között Magyarországon a legalacsonyabb a legfiatalabbak aránya az Eurostat adatai alapján.
2021-ben 5,2 millió olyan pedagógus volt Európában, aki általános iskolában vagy középiskolában tanított – derül ki az Eurostat által közzétett adatokból. Túlnyomó többségben voltak köztük a nők (73 százalék), emellett pedig 39 százalékra tehető a legalább 50 éves pedagógusok aránya – írta meg a 24.hu. Magyarországon 47 százalék az 50 év feletti korosztály aránya.
A legfiatalabb általános iskolai tanári karok Máltán, Luxemburgban és Cipruson vannak, de Málta a középszintű oktatásban is jól teljesít. A legfiatalabb, 25 év alatti korosztályból arányaiban Horvátországban vannak a legtöbben (9 százalék), de jelentős (28 százalék) a 40 év alattiak aránya is ott. Az alsóbb tagozatos középiskolások tanárai között Magyarországon a legalacsonyabb a legfiatalabbak aránya (4 százalék) és a legmagasabb a legidősebbeké.
Magyarországon az alapfokú oktatástól a középiskolai oktatás felé haladva öregszik a férfi tanári kar: általános iskolában 44 százalék az idősebbek aránya, míg középiskolában már 50 százalék. A tanárnők esetében az arányok nagyjából mindenhol 50 százalék körül alakulnak: az általános iskolákban 54 százalék a legalább 50 évesek aránya, míg a középiskolákban 45–48 százalék.
Az egyetlen vizsgált rész, amelynél erősen a középmezőnybe tartozunk, az egy tanárra jutó diákok száma. A tanórákon Görögországban kell egyszerre a legkevesebb diákra figyelni, ott egy pedagógusra 8,2 gyerek jut, míg a mezőny végén teljesítő Hollandiában ez pontosan a duplája. Magyarországon 10,6 gyerekre jut egy tanár, és ugyanez a helyzet Olaszországban és Portugáliában is. A régióban Horvátország jobban (9,1), Lengyelország, Bulgária, Csehország, Szlovákia és Románia rosszabbul áll.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
