Csökkentenék azoknak az iskoláknak a támogatását, ahol csökken a hátrányos helyzetű tanulók aránya

Azt egyelőre nem tudni, hogy a törvény mikor lép hatályba.

  • Székács Linda

10 százalékkal csökkenteni kell azoknak az általános iskoláknak a költségvetési támogatását a több iskolával rendelkező településeken, amelyben a hátrányos helyzetű tanulók aránya

  • több mint 20 százalékponttal alacsonyabb, mint az e törvény hatálybalépésének évében, valamint az azt követő évben indult tanév elején meghatározott átlagos arány azon településen, ahol az általános iskola működik, illetve,
  • ha több mint 15 százalékponttal alacsonyabb, mint az e törvény hatálybalépését követő második évben indult tanév, valamint az azt követő tanévek elején meghatározott átlagos arány az adott településen

- derül ki egy frissen benyújtott belügyminisztériumi törvényjavaslatból.

A szabályozás értelmében ellenőrizni kell, hogy az általános iskolákban a hátrányos helyzetű gyermekek aránya eltér-e jelentősen a települési átlagtól. Amennyiben ez az adott iskolában jelentősen kisebb, mint az adott településen, úgy a fenntartók felé a következő évben csökkentett összegű támogatás kerül folyósításra.

A javaslatban mindezt "diszkriminációellenes intézkedéseknek" nevezik, a törvény célja pedig az, hogy "az Országgyűlés Magyarország által vállalt az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszban, valamint Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében foglalt feltételek teljesítése érdekében, a hátrányos helyzetű tanulók oktatási eredményei javuljanak, a kompetenciafejlesztések pedig növekedjenek - állítják.

Az, hogy a törvény mikortól lép életbe, a javaslatban nem szerepel.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.