Státusztörvény: a Nemzeti Pedagógus kar elnöke szerint ennyien mondhattak fel

Szeptember 29-ig dönthettek a pedagógusok, hogy elfogadják-e a státusztörvény szerinti új jogviszonyukat. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint ennyien távozhattak az oktatásból.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az Inforádióban elmondta, hogy újabb 1200 tanár távozhatott az oktatásból, akiket nem mindenhol lehet majd pótolni. Pontos adat csak csütörtökön várható az oktatási államtitkárságtól. De a szervezet szerint 1000 és 1500 között mozoghat - nagyjából 1200 -  azoknak a pedagógusoknak a száma, akik éltek a felmentés lehetőségével.

Horváth Péter szerint feltehetően Budapestet érinti leginkább a probléma, mert a fővárosban több a lehetőség.

Sokan az oktatás környékén maradnának, akár idegennyelvtanárként, akár informatikusként

- tette hozzá Horváth Péter, aki szerint a legnagyobb gondot az okozhatja, ha egy intézményből mondanak fel többen, főleg ha hasonló - több esetben természettudományos - szakos pedagógusokról van szó.

A Pedagógusok Szakszervezet (PSZ)  becslései is hasonlóak. Totyik Tamás, PSZ elnöke korábban úgy fogalmazott, hogy számításaik szerint a státusztörvény miatt körülbelül ezer pedagógus hagyhatja el a pályát.

Hogy ez mekkora gondot okoz a magyar oktatási rendszernek, jól mutatja, hogy a tanárhiány már az iskolakezdés első napjaiban is érezhető volt. A PSZ a szeptember 18-ai sajtótájékoztatóján nyilvánosságra hozta, hogy 2020/21-es tanévben 20 587 pedagógus hiányzott az oktatásból.

A kutatás adatai szerint a 2020/21-es tanévben:

  • 5015 állás volt betöltetlen az általános és középiskolák intézményeiben
  • 980 iskolapszichológus,
  • 1745 fejlesztő- és gyógypedagógus,
  • és 3620 óvodapedagógus hiányzott a rendszerből
Hogy a pedagógushiányt enyhítsék, az iskolákban 9227 nyugdíjas visszafoglalkoztatott munkavállalót alkalmaztak.

 

A tanárhiánnyal kapcsolatban ebben a cikkünkben írtunk.

 

    Hozzászólások

    „Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

    Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

    Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

    A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

    Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

    Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.