A gyerekek jelenleg online, vagy a metróállomásokon kialakított osztálytermekben tanulnak.
Földalatti iskolát építenek az orosz határtól mindössze 35 kilométerre található, folyamatos bombázásoknak kitett Harkiv városában - írta meg a Reuters.
A város polgármestere, Ihor Terekhov, a Telegram nevű közösségi oldalon azt írta; a menedékhely több száz harkivi gyerek jelenléti oktatását teszi majd lehetővé az orosz bombázások és rakétatámadások alatt, miközben a legtöbb frontközeli településen a háború kitörése óta online oktatás folyik a gyerekeknek, Harkivban pedig 60 különálló, metróállomásokon létesített osztályteremben kezdték meg az idei tanévet.
Harkiv egyébként Ukrajna második legnagyobb települése, ahol Oroszország inváziója előtt körülbelül 1,4 millióan éltek. A civil lakosság egy része elmenekült a városból, akik viszont ott maradtak, naponta szenvedik el a támadásokat.
Az országban a háború kitörése óta körülbelül 363 oktatási intézményt pusztítottak el, több mint 3800 óvoda és iskola pedig megsérült a támadásokban.
Terekhov szerint az új iskola védőszerkezete megfelel majd a legmodernebb szabályozási követelményeknek, az viszont egyelőre nem világos, hogy pontosan mekkora lesz, és mikorra épül majd meg.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
