Menza: így ellenőrzik több szombathelyi iskolában, hogy be van-e fizetve az étkezési díj

A gyerekeknek az ebédlőben ezzel kell igazolniuk, hogy jogosan állnak sorba az ételért,

Szeptember 1-jén, tanévkezdéskor új rendszer fogadta 19 szombathelyi iskolában, kollégiumban a diákokat a menzán. Kajajegy helyett a gyerekeknek mágneskártyája van, amit az ételkiadás előtt le kell olvastatniuk, hogy kiderüljön jogosan állnak-e sorban az ételért - írja a Nyugat.hu.

Mágneskártya a menzán: így működik a rendszer

A diákoknak a mágneskártyájukat az ételkiadásnál lévő terminálokon kell leolvastatniuk, ami után az ebédlőben lévő kijelzőn megjelenik a tanuló neve, valamint egy zöld vagy piros jelzés. A zöld azt jelenti, befizették a szülők az étkezés díját, így megkapja a gyerek az ételt, ha piros, akkor pedig nem.

Eddig 19 szombathelyi intézményben 3648 kártyát osztottak ki. Fontos megjegyezni, hogy az alsósok kártyáját az őket étkeztető pedagógusok kezelik.

Az ételek minőségén kellene javítani

A változtatásnak nem mindenki örült. A portálnak volt, aki úgy nyilatkozott, hogy a mágneskártyák helyett inkább rossz állapotban lévő ebédlőket kellett volna felújítani. Akadt olyan is, aki szerint az ételek minőségén kellene inkább javítani.

A helyzetet bonyolítja, hogy az iskolákat már az állam működteti, de az étkeztetés továbbra is az önkormányzathoz tartozik. Szombathelyen ezt a feladatot már régóta az Elamen Zrt. végzi. A cég szerződét tavaly hosszabbították meg 2027-ig. A szombathelyi önkormányzat úgy fogalmazott, hogy nem azért kellett bevezetni a kártyarendszert, mert a szülők nem fizetnének. A későbbiekben azt tervezik, hogy  a szülők többféle menüből választhat majd gyermekeik számára. Ehhez azonban nélkülözhetetlen volt a mágneskártyák bevezetése, hiszen a segítségükkel lehet a későbbiekben választani az egyes menük között.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.