Számszerűsített vizsgálatot készítettek magyar kutatók a koronavírus iskolásokra gyakorolt hosszútávú hatásairól. Az alsó tagozatos tanulók több, mint 10 hét tanulási veszteséggel küzdenek.
A Budapesti Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem kutatói megvizsgálták a Covid okozta óvoda-és iskolabezárások hosszú távú következményeit. A magyar kutatók által közzétett tanulmányban mintegy 80 ezer, 1-8. osztályos tanulótól gyűjtötték be az adatokat. A hangsúlyt a matematika, az olvasás és a természettudományi tantárgyakra fektették.
A lezárások hatását több részletben végezték, figyelembe véve a gyerekek járvány előtti és közbeni teljesítményét. Majd rövidtávon 3 hónapos utánkövetéssel, hosszú távon pedig másfél év elteltével vizsgálták újra az adatokat.
Az eredmények alapján az olvasásban 15-16 hét, a természettudományokban 10-11 hét, matematikából 9 hét tanulási veszteséget számoltak az általános iskola alsó tagozatos diákjainál.
Bár a felső tagozatos diákokat is vizsgálták, a kutatás kimutatta, hogy az alsó tagozatos tanulókat érte a legnagyobb veszteség. Legnagyobb mértékben az olvasástanulással voltak problémák. A felsősök valamelyest jobban viselték a távoktatás időszakát, de náluk az olvasás terén volt látható hosszú távú lemaradás.
Szintén a többiekhez viszonyítva a nehezebb helyzetű – gazdasági és szociális helyzetű – gyermekek voltak a legjobban lemaradva a tanulásban. Az ilyen esetekben feltételezhetően a szülők kevésbé tudták segíteni gyermekeiket a távoktatásban. Hosszú távú hatásként kimutatták, hogy ezeknek a diákoknak olvasásból 23 hét, természettudományból 21 hét és matematikából 16 hét veszteségük volt.
A mindkét csoportba tartozó tanulók, tehát alsósok és rászorulók egyben, ennek okán alig vagy egyáltalán nem haladtak tanulmányaikban, amíg a távoktatás zajlott. „Számukra a távoktatás olyan volt, mintha egyáltalán nem tanítottak volna vagy tanítási szünetet rendeltek volna el.”
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
