Számszerűsített vizsgálatot készítettek magyar kutatók a koronavírus iskolásokra gyakorolt hosszútávú hatásairól. Az alsó tagozatos tanulók több, mint 10 hét tanulási veszteséggel küzdenek.
A Budapesti Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem kutatói megvizsgálták a Covid okozta óvoda-és iskolabezárások hosszú távú következményeit. A magyar kutatók által közzétett tanulmányban mintegy 80 ezer, 1-8. osztályos tanulótól gyűjtötték be az adatokat. A hangsúlyt a matematika, az olvasás és a természettudományi tantárgyakra fektették.
A lezárások hatását több részletben végezték, figyelembe véve a gyerekek járvány előtti és közbeni teljesítményét. Majd rövidtávon 3 hónapos utánkövetéssel, hosszú távon pedig másfél év elteltével vizsgálták újra az adatokat.
Az eredmények alapján az olvasásban 15-16 hét, a természettudományokban 10-11 hét, matematikából 9 hét tanulási veszteséget számoltak az általános iskola alsó tagozatos diákjainál.
Bár a felső tagozatos diákokat is vizsgálták, a kutatás kimutatta, hogy az alsó tagozatos tanulókat érte a legnagyobb veszteség. Legnagyobb mértékben az olvasástanulással voltak problémák. A felsősök valamelyest jobban viselték a távoktatás időszakát, de náluk az olvasás terén volt látható hosszú távú lemaradás.
Szintén a többiekhez viszonyítva a nehezebb helyzetű – gazdasági és szociális helyzetű – gyermekek voltak a legjobban lemaradva a tanulásban. Az ilyen esetekben feltételezhetően a szülők kevésbé tudták segíteni gyermekeiket a távoktatásban. Hosszú távú hatásként kimutatták, hogy ezeknek a diákoknak olvasásból 23 hét, természettudományból 21 hét és matematikából 16 hét veszteségük volt.
A mindkét csoportba tartozó tanulók, tehát alsósok és rászorulók egyben, ennek okán alig vagy egyáltalán nem haladtak tanulmányaikban, amíg a távoktatás zajlott. „Számukra a távoktatás olyan volt, mintha egyáltalán nem tanítottak volna vagy tanítási szünetet rendeltek volna el.”
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Csalódottságát fejezte ki Pankotai Lili, amiért Magyar Péter a franciaországi tüntetések kapcsán a szigorú migrációs politika szükségességét hangsúlyozta.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50-60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki.
