Negyed tanévnyi lemaradásban vannak az alsós diákok

Számszerűsített vizsgálatot készítettek magyar kutatók a koronavírus iskolásokra gyakorolt hosszútávú hatásairól. Az alsó tagozatos tanulók több, mint 10 hét tanulási veszteséggel küzdenek.

A Budapesti Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem kutatói megvizsgálták a Covid okozta óvoda-és iskolabezárások hosszú távú következményeit. A magyar kutatók által közzétett tanulmányban mintegy 80 ezer, 1-8. osztályos tanulótól gyűjtötték be az adatokat. A hangsúlyt a matematika, az olvasás és a természettudományi tantárgyakra fektették.

A lezárások hatását több részletben végezték, figyelembe véve a gyerekek járvány előtti és közbeni teljesítményét. Majd rövidtávon 3 hónapos utánkövetéssel, hosszú távon pedig másfél év elteltével vizsgálták újra az adatokat.

Az eredmények alapján az olvasásban 15-16 hét, a természettudományokban 10-11 hét, matematikából 9 hét tanulási veszteséget számoltak az általános iskola alsó tagozatos diákjainál.

Bár a felső tagozatos diákokat is vizsgálták, a kutatás kimutatta, hogy az alsó tagozatos tanulókat érte a legnagyobb veszteség. Legnagyobb mértékben az olvasástanulással voltak problémák. A felsősök valamelyest jobban viselték a távoktatás időszakát, de náluk az olvasás terén volt látható hosszú távú lemaradás.

Szintén a többiekhez viszonyítva a nehezebb helyzetű – gazdasági és szociális helyzetű – gyermekek voltak a legjobban lemaradva a tanulásban. Az ilyen esetekben feltételezhetően a szülők kevésbé tudták segíteni gyermekeiket a távoktatásban. Hosszú távú hatásként kimutatták, hogy ezeknek a diákoknak olvasásból 23 hét, természettudományból 21 hét és matematikából 16 hét veszteségük volt.

A mindkét csoportba tartozó tanulók, tehát alsósok és rászorulók egyben, ennek okán alig vagy egyáltalán nem haladtak tanulmányaikban, amíg a távoktatás zajlott. „Számukra a távoktatás olyan volt, mintha egyáltalán nem tanítottak volna vagy tanítási szünetet rendeltek volna el.”

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.