Ukrajna kész változtatni a kárpátaljai diákokat is érintő nyelvtörvényen

A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint a nemzetiségi iskolásoknak ötödik osztálytól át kell térniük az ukrán nyelven történő tanulásra.

  • Székács Linda

Hajlandóak módosítani a kisebbségi jogokról szóló törvényt annak érdekében, hogy még idén elkezdődhessenek a csatlakozásról szóló tárgyalások az Európai Unió és Ukrajna között - jelentette ki Olga Sztefanisina, Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettese a Financial Timesnak adott interjújában.

A törvényt, ami kimondja, hogy a magánbeszélgetések és vallási szertartások kivételével mindenhol kötelező az ukrán nyelv használata, a nemzetiségi iskolákban pedig ötödik osztálytól fokozatosan át kell térni az ukrán nyelvü oktatásra még Petro Porosenko, Ukrajna korábbi miniszterelnöke szentesítette 2019-ben. A szabályok megsértésének esetén ráadásul a törvény jogi felelősségre vonást és bírságot, de a "nemzeti szimbólumok meggyalázása" esetén akár börtönbüntetést is kilátásba helyez.

A jogszabályt magyar és kárpátaljai magyar szervezetek is kifogásolták, Orbán Viktor miniszterelnök pedig "hungarofóbiával" vádolta meg a szomszédos országot, az orosz-ukrán háború kirobbanása után pedig többször is kijelentette, hogy kész megvétózni Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozási kérelmét és az esetleges tárgyalásokat, amennyiben a kisebbségi jogok nem rendeződnek az országban.

Annak érdekében, hogy a problémára megoldást találjanak, a héten tárgyalások kezdődnek Ukrajna, Magyarország és Románia között, ugyanakkor Olga Sztefanisina szerint az etnikai kisebbségeknek szükséges a megfelelő ukrán nyelvtudás ahhoz, hogy később továbbtanulhassanak és munkát találjanak Ukrajnában.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.