Éremeső Gdanskban: ilyen jól még sosem szerepeltek a magyar diákok

A magyar fiatalok többek között öt arany-, egy ezüst-, négy bronzérmet és hét kiválósági érmet szereztek.

  • Eduline/MTI

Az eddigi legjobb eredményt érték el a magyar diákok a szakmák Európa-bajnokságán a lengyelországi Gdanskban, ahol az Európa-bajnok cím mellett, öt arany-, egy ezüst-, négy bronzérmet és hét kiválósági érmet hoztak haza- nyilatkozta a helyszínről telefonon Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára az MTI-nek.

Európa-bajnok lett az informatikai rendszerüzemeltető versenyszámban, csapatversenyben Bandúr Tamás és Koncsik Zsolt, akik egyúttal - az összes versenyző által elért legmagasabb, 800-ból 799 megszerzett pontszámmal - az Európa Legjobbjai címet is elnyerték. A fiatalok a Budapesti Műszaki Szakképző Centrum Pataky István Híradásipari és Informatikai Technikum tanulói. Az idei versenyben 26 tehetséges magyar fiatal indult 22 versenyszámban. 

Az öt aranyérem a webfejlesztő, az épületasztalos,  a festő és díszítőfestő, valamint a víz-, gáz- és fűtésszerelő versenyszámban született. Az ezüstérmet robotikában hozta el Magyarország. Míg a négy bronzérmet betegápolásban, kozmetikában, mechatronika szakmában, valamint szárazépítő szakmában. Emellett hét versenyszámban vehettek át kiválósági érmet a magyar diákok.

Az államtitkár bejelentette azt is, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) együttműködésben a tárca tervei között szerepel, hogy a kétévente megrendezendő szakmák világbajnokságának (WorldSkills) pár év múlva Magyarország adjon otthont. Magyarország nyolcadik alkalommal vett részt az EuroSkills versenyen, amelyet szeptember 5. és 9. között rendeztek Lengyelországban, Gdanskban. A megmérettetésen 32 országból több mint 600 fiatal indult 43 versenyszámban.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.