A magyar fiatalok többek között öt arany-, egy ezüst-, négy bronzérmet és hét kiválósági érmet szereztek.
Az eddigi legjobb eredményt érték el a magyar diákok a szakmák Európa-bajnokságán a lengyelországi Gdanskban, ahol az Európa-bajnok cím mellett, öt arany-, egy ezüst-, négy bronzérmet és hét kiválósági érmet hoztak haza- nyilatkozta a helyszínről telefonon Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára az MTI-nek.
Európa-bajnok lett az informatikai rendszerüzemeltető versenyszámban, csapatversenyben Bandúr Tamás és Koncsik Zsolt, akik egyúttal - az összes versenyző által elért legmagasabb, 800-ból 799 megszerzett pontszámmal - az Európa Legjobbjai címet is elnyerték. A fiatalok a Budapesti Műszaki Szakképző Centrum Pataky István Híradásipari és Informatikai Technikum tanulói. Az idei versenyben 26 tehetséges magyar fiatal indult 22 versenyszámban.
Az öt aranyérem a webfejlesztő, az épületasztalos, a festő és díszítőfestő, valamint a víz-, gáz- és fűtésszerelő versenyszámban született. Az ezüstérmet robotikában hozta el Magyarország. Míg a négy bronzérmet betegápolásban, kozmetikában, mechatronika szakmában, valamint szárazépítő szakmában. Emellett hét versenyszámban vehettek át kiválósági érmet a magyar diákok.
Az államtitkár bejelentette azt is, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) együttműködésben a tárca tervei között szerepel, hogy a kétévente megrendezendő szakmák világbajnokságának (WorldSkills) pár év múlva Magyarország adjon otthont. Magyarország nyolcadik alkalommal vett részt az EuroSkills versenyen, amelyet szeptember 5. és 9. között rendeztek Lengyelországban, Gdanskban. A megmérettetésen 32 országból több mint 600 fiatal indult 43 versenyszámban.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
