Igaz, egyelőre csak az osztályfőnöki órákon.
Bár tantárgyi szinten még nem vezették be, a témakör már beépült a közösségi nevelés kerettantervbe, az osztályfőnöki órákon esik szó róla - válaszolta a 24.hu kérdésére a Belügyminisztérium a közlekedésbiztonsági tantárgy oktatásával kapcsolatban.
Berzai Zsolt alezredes a februári Rendőrségi Igazgatási Központban megrendezett VIII. Iskolarendőr Szakmai Napon beszélt arról, hogy a 2023/24-es tanévben hangsúlyosabb lesz a biztonságos közlekedés oktatása, ami - bár még gyerekcipőben jár - később akár vizsgaköteles tárgy is lehet az iskolákban.
"A cél az, hogy egy gyerek ne azért biciklizhessen a főúton, mert már betöltötte a 12. életévét, és a KRESZ szerint megteheti, hanem azért, mert már képes és felkészült rá"
- idézi a lap.
A Belügyminisztérium szerint a tantárgyból egyelőre még nem kell vizsgázni, és az oktatása - mivel az az osztályfőnöki órákon történik - az órák számát sem növeli. Az órákon egyelőre a fenntartható közlekedési módokat és a biztonságos gyalogos és kerékpáros közlekedés fontosságát részesítik előnyben. A kerettanterv szerint a közlekedésbiztonsághoz kapcsolódó tananyagok és segédletek a KRÉTA felületen elérhetők.
Berzai Zsolt alezredes úgy véli, a közlekedésbiztonsági tantárgy hatása leghamarabb 5-10 év múlva érződhet.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
