Új tantárgy oktatása kezdődött az iskolákban

Igaz, egyelőre csak az osztályfőnöki órákon.

  • Székács Linda

Bár tantárgyi szinten még nem vezették be, a témakör már beépült a közösségi nevelés kerettantervbe, az osztályfőnöki órákon esik szó róla - válaszolta a 24.hu kérdésére a Belügyminisztérium a közlekedésbiztonsági tantárgy oktatásával kapcsolatban.

Berzai Zsolt alezredes a februári Rendőrségi Igazgatási Központban megrendezett VIII. Iskolarendőr Szakmai Napon beszélt arról, hogy a 2023/24-es tanévben hangsúlyosabb lesz a biztonságos közlekedés oktatása, ami - bár még gyerekcipőben jár - később akár vizsgaköteles tárgy is lehet az iskolákban.

"A cél az, hogy egy gyerek ne azért biciklizhessen a főúton, mert már betöltötte a 12. életévét, és a KRESZ szerint megteheti, hanem azért, mert már képes és felkészült rá"

- idézi a lap.

A Belügyminisztérium szerint a tantárgyból egyelőre még nem kell vizsgázni, és az oktatása - mivel az az osztályfőnöki órákon történik - az órák számát sem növeli. Az órákon egyelőre a fenntartható közlekedési módokat és a biztonságos gyalogos és kerékpáros közlekedés fontosságát részesítik előnyben. A kerettanterv szerint a közlekedésbiztonsághoz kapcsolódó tananyagok és segédletek a KRÉTA felületen elérhetők.

Berzai Zsolt alezredes úgy véli, a közlekedésbiztonsági tantárgy hatása leghamarabb 5-10 év múlva érződhet.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.