Mostantól elég a diákigazolvány a tanulói jogviszony igazolásához

A "családok ügyintézésének egyszerűsítése" érdekében a köznevelésben, szakképzésben és felsőoktatásban tanuló diákok esetében már elég a diákigazolvány és az annak érvényességét jelölő matrica felmutatása a tanulói jogviszony igazolásához.

  • Székács Linda

A frissen módosított 2023. évi XXVIII. törvény rendelkezései szerint

  • a tankötelezettség időtartama alatt, vagyis annak a tanévnek a végéig, melynek során a tanuló a tizenhatodik életévét betölti, a tanulói jogviszony igazolása – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a szülőtől, törvényes képviselőtől vagy tanulótól nem kérhető, erre elég az érvényes diákigazolvány megléte is.
  • Hallgatói jogviszony esetén pedig szintén érvényes diákigazolvánnyal igazolható a jogviszony, kivéve, ha törvényben vagy kormányrendeletben kivételeket határoznak meg.
Az érvényes diákigazolvány az érvényesítő matricával ellátott diákigazolványt vagy QR-kódos igazolást jelenti. Ez köznevelés esetén az adott tanévben szeptember 1-től a következő év október 31-ig érvényes, felsőoktatásban pedig félévekre szól. Az első félévben szeptember 1-től március 31-ig, a második félévben pedig február első napjától október 31-ig érvényesek a matricák.
A diákigazolvány-igénylés folyamatáról ebben a cikkünkben olvashattok:
Hozzászólások

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.