Magyar sikerekkel zárult a Nemzetközi Informatikai Diákolimpia

Ezüst- és bronzérmekkel távoztak a magyar diákok.

  • Eduline/MTI

Az idei diákolimpia helyszíne a szegedi Pick Aréna volt, ahol a 360 versenyző két versenynapon mérhette össze tudását olyan feladatokban, mint a problémaelemzés, algoritmusok és adatszerkezetek tervezése, valamint a programozás és tesztelés.

A magyar diákok közül Tarján Bernát ezüstérmet kapott, Németh Marcell, Németh Márton Tamás, Fülöp Máté, Máté Lőrinc és Molnár István Ádám bronzérmes lett.

Az informatikai tanulmányi versenyen - melyre a világ kilencven országából érkeztek diákok - az abszolút első helyet Tingcsinag Hszü (Tingqiang Xu) érte el Kínából, a második a szintén kínai Szejüan Cseng (Siyuan Cheng) szerezte meg, a harmadik a lengyel Antoni Buraczewski lett – olvasható az MTI-n.

A Nemzetközi Informatikai Diákolimpiát 1989 óta évente rendezik meg a nevezett országok középiskolás diákjai számára. Az IOI a nagy nemzetközi tudományos olimpiák egyike, és a világ egyik legrangosabb informatikai versenye. Az egyéni megmérettetésre országonként négy diák kvalifikálhat előválogató versenyeken, kivéve a szervező országot, amely minden évben nyolc versenyzőt delegálhat. Magyarország korábban egy alkalommal, 1996-ban, Veszprémben adott otthont a versenynek.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.