Amit még nem kapott meg az ország, de a kormány már tavaly év végére elköltötte az ötödét.
Új projekt indul a szakképzési digitális tananyag fejlesztésére, közölte a Nemzeti Szakképzési és Felnőtképzési Hivatal (NSZFH), miután sikeresen pályázott a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében meghirdetett „Szakképzési digitális tananyagfejlesztés” felhíváson. Közlésük szerint a kiemelt projektet 19,937 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás felhasználásával európai uniós és hazai forrásból finanszírozzák.
Célja pedig, hogy munkaerőpiacilag fontos ágazatokban digitális tananyagokat fejlesszenek és tegyenek elérhetővé. „Elsősorban azokra az ágazatokra koncentrálnak, amelyekben alacsony tanulólétszámmal oktatnak, de az adott szakma munkaerőpiaci relevanciája meghatározó” – írják a közleményben. Hozzátéve: legalább 75 tananyagot dolgoznak ki a tervek szerint, de emellett beszereznek olyan tananyagszerkesztő rendszert is, amely új digitális oktatási funkciókkal támogatja a szakképzést.
A NSZFH-vezette konzorcium partnerei az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt., és a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. Ez utóbbi cégről egyébként júniusban még azt írta a 24.hu, hogy a meg nem érkező EU-s pénzek miatt egy korábbi leépítés után a még megmaradt dolgozók felét is kirúgják, miközben azért kormányközeli cégekkel, mint a 4iG-vel vagy a kormányzati médiakampányokat gyártó Balásy Gyula féltestvérének vállalkozásával kötöttek néhány jelentősebb összegű szerződést. A nemrég a Vodafone többségét is megvásárló 4iG három évvel ezelőtt egyébként az IKK-tól is elnyert egy 4,2 milliárdos uniós tendert, szintén digitális tananyagok fejlesztésével kapcsolatban.
Túl azon, hogy az állami tankönyvek mellé most is elérhető egy kormányzatilag sokat dícsért digitális tananyag-kínálat, az is izgalmas, hogy a mostanit abból a helyreállítási alapból fizetik ki elvileg, amit még meg sem kaptunk, sőt, az ahhoz társuló feltételek is csak ímmel-ámmal alakulnak. Ez annyiból nem meglepő, hogy a Szabad Európa korábban arról írt, hogy a kormány az 5,8 milliárd eurós RRF-keretnek már tavaly év végéig elköltötte több, mint a 20 százalékát. Bár az uniós projektek előfinanszírozása megszokott, vagyis jellemző, hogy a kormány „megelőlegezi” a pénzt állami keretből, amit az uniós intézmények utólag fizetnek ki, itt a furcsaság ezzel az, hogy egyelőre egyáltalán nem biztos, hogy lesz-e megegyezés, vagyis megérkeznek-e az elvben nekünk járó, de a korrupciós kockázatok és az igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos kifogások miatt befagyasztott a források.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI/Illyés Tibor)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
