Megérkeztek a tankönyvek és a tanárhiány sem okoz majd problémát a tanévkezdésben Rétvári Bence szerint

Pénteken indul a 2023/24-es tanév, a Belügyminisztérium államtitkára szerint minden készen áll arra, hogy az iskolák fogadhassák a diákokat.

  • Eduline/MTI

Rendben megérkeztek az erre a hétre kért tankönyvek az iskolákba - közölte Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a hétfői sajtótájékoztatón.

A tankönyvek kiszállítása augusztus elején kezdődött, ebben az időszakban körülbelül 13 millió tankönyvet szállítottak ki 4200 iskolába. Rétvári Bence szerint a most megérkező tankönyvek között 115 frissített és 15 teljesen új tankönyv szerepel.

"Egy-egy új tankönyv elkészülte után a kiadvány fejlesztése és bevezetése a tanárokkal és a diákokkal közösen zajlik, hiszen ezek hároméves kipróbálási időszakra kerülnek iskolákba, végleges engedélyt csak a visszajelzések után korrigált tankönyvek kaptak"  - mondta el az államtitkár, aki szerint az Oktatási Hivatal 1259 tankönyvet újított meg az előző években.

A tankönyveket állami és nem állami kiadótól is lehet rendelni, 36 kiadó 2313 könyvéből választhattak az intézmények.

Az államtitkár az állami ingyenes tankönyvellátásról is beszélt, amiről azt mondta, hogy erre a költségvetésben 13,5 milliárd forintot különítettek el.

"Ha a 2010 előtti helyzet maradt a volna, akkor ma egy családnak 30-40 ezer forintba kerülne gyermekenként a tankönyvcsomag" - jegyezte meg arra utalva, hogy míg korábban csak a nagycsaládosoknak jártak ingyen a tankönyvek, az elmúlt években már mindenki ingyen kapta őket.

Rétvári Bence azt is elmondta, hogy korábban piaci cégek állították elő a tankönyveket, akik folyamatosan emelték az árakat árakat: 2002 és 2010 között például 70 százalékkal nőtt a tankönyvcsomagok ára.

Az MTI-ben egy grafikont is megosztottak az áremelkedésekről, ezt itt láthatjátok:

 

MTI

Azzal kapcsolatban, hogy a tanévkezdésben okozhat-e problémát a tanárhiány, az államtitkár azt mondta, hogy a tanárok létszámában nem történt "semmi rendkívüli változás".

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.