A francia elnök szerint túl sok és túl hosszú szünet van a közoktatásban, a szülők viszont nem elégedettek a javaslatával.
Szeptember eleje helyett már augusztus 20-án elkezdődne a tanítás, a tanév pedig csak június legvégén érne véget - számolt be a legújabb javaslatáról Emmanuel Macron francia elnök a Le Pointnak adott interjújában. A javaslatát az elnök azzal indokolta, hogy a francia diákoknak körülbelül két héttel több évközi szünetük van, mint a környező európai országok diákjainak, ennek viszont az az árai, hogy egy átlagos iskolai napjuk is jóval hosszabb, sőt, meglehetősen "zsúfolt", ami miatt a diákok fáradtak és kimerültek.
Guislaine David, a SNUipp szakszervezet titkára szerint ugyanakkor az elnöknek nem csak a nyári szünet "megreformálásán" kellene gondolkodnia, hanem az egész tanévén. A problémát ugyanis szerinte az okozza, hogy a tanítási szüneteket Franciaországban elsősorban a turizmus szempontjai alapján határozták meg. Legfőképp a téli szünetet, ami szokatlanul hosszú, és teljes mértékben a téli sportoknak, a sítelepeknek, és a turizmus szereplőinek kedvez, nem pedig a diákoknak.
Sophie Vénétitay, a Snes tanári szakszervezet titkára a Le Parisiennek adott interjújában azt is hozzátette, szerinte az elnök a javaslata megfogalmazásakor nem vette figyelembe az ország éghajlati viszonyait, és a nyilatkozatát is épp egy olyan időpontban adta, amikor óriási forróság volt az országban. Szerinte - csakúgy, mint Magyarországon - az iskolaépületek Franciaországban sem adaptálódtak a klímaváltozáshoz, emiatt pedig a nyári melegben nem alkalmasak oktatásra.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
