A francia elnök szerint túl sok és túl hosszú szünet van a közoktatásban, a szülők viszont nem elégedettek a javaslatával.
Szeptember eleje helyett már augusztus 20-án elkezdődne a tanítás, a tanév pedig csak június legvégén érne véget - számolt be a legújabb javaslatáról Emmanuel Macron francia elnök a Le Pointnak adott interjújában. A javaslatát az elnök azzal indokolta, hogy a francia diákoknak körülbelül két héttel több évközi szünetük van, mint a környező európai országok diákjainak, ennek viszont az az árai, hogy egy átlagos iskolai napjuk is jóval hosszabb, sőt, meglehetősen "zsúfolt", ami miatt a diákok fáradtak és kimerültek.
Guislaine David, a SNUipp szakszervezet titkára szerint ugyanakkor az elnöknek nem csak a nyári szünet "megreformálásán" kellene gondolkodnia, hanem az egész tanévén. A problémát ugyanis szerinte az okozza, hogy a tanítási szüneteket Franciaországban elsősorban a turizmus szempontjai alapján határozták meg. Legfőképp a téli szünetet, ami szokatlanul hosszú, és teljes mértékben a téli sportoknak, a sítelepeknek, és a turizmus szereplőinek kedvez, nem pedig a diákoknak.
Sophie Vénétitay, a Snes tanári szakszervezet titkára a Le Parisiennek adott interjújában azt is hozzátette, szerinte az elnök a javaslata megfogalmazásakor nem vette figyelembe az ország éghajlati viszonyait, és a nyilatkozatát is épp egy olyan időpontban adta, amikor óriási forróság volt az országban. Szerinte - csakúgy, mint Magyarországon - az iskolaépületek Franciaországban sem adaptálódtak a klímaváltozáshoz, emiatt pedig a nyári melegben nem alkalmasak oktatásra.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
