Rövidebb nyári szünetet akar bevezetni Franciaországban Emmanuel Macron

A francia elnök szerint túl sok és túl hosszú szünet van a közoktatásban, a szülők viszont nem elégedettek a javaslatával.

  • Székács Linda

Szeptember eleje helyett már augusztus 20-án elkezdődne a tanítás, a tanév pedig csak június legvégén érne véget - számolt be a legújabb javaslatáról Emmanuel Macron francia elnök a Le Pointnak adott interjújában. A javaslatát az elnök azzal indokolta, hogy a francia diákoknak körülbelül két héttel több évközi szünetük van, mint a környező európai országok diákjainak, ennek viszont az az árai, hogy egy átlagos iskolai napjuk is jóval hosszabb, sőt, meglehetősen "zsúfolt", ami miatt a diákok fáradtak és kimerültek.

Guislaine David, a SNUipp szakszervezet titkára szerint ugyanakkor az elnöknek nem csak a nyári szünet "megreformálásán" kellene gondolkodnia, hanem az egész tanévén. A problémát ugyanis szerinte az okozza, hogy a tanítási szüneteket Franciaországban elsősorban a turizmus szempontjai alapján határozták meg. Legfőképp a téli szünetet, ami szokatlanul hosszú, és teljes mértékben a téli sportoknak, a sítelepeknek, és a turizmus szereplőinek kedvez, nem pedig a diákoknak.

Sophie Vénétitay, a Snes tanári szakszervezet titkára a Le Parisiennek adott interjújában azt is hozzátette, szerinte az elnök a javaslata megfogalmazásakor nem vette figyelembe az ország éghajlati viszonyait, és a nyilatkozatát is épp egy olyan időpontban adta, amikor óriási forróság volt az országban. Szerinte - csakúgy, mint Magyarországon - az iskolaépületek Franciaországban sem adaptálódtak a klímaváltozáshoz, emiatt pedig a nyári melegben nem alkalmasak oktatásra.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.