Csak tavaly 1367 új magyar diákot írattak osztrák intézménybe.
Nem csak a kint dolgozók száma dönt rekordot: a magyar diákok száma is dinamikusan nő Ausztriában. A G7 márciusban arról írt, hogy míg a 2010/2011-es tanévben még csak 2117 magyar diák járt az osztrák közoktatásba, addig a 2021/2022-es tanévre már 10 646-ra nőtt a számuk – olvasható a hvg360-on. A lap szerint az adatokból arra lehet következtetni, hogy a határmenti lakosok, ingázók közül egyre többen íratják osztrák iskolába a gyerekeiket.
Nem kivitelezhetetlen az ingázás
A menetrend szerinti Volán-buszjárattal 45 perc alatt át lehet érni Szombathelyről Oberwartba, vagyis Felsőőrre, ahol magyar kisebbségi gimnázium is működik. Az ingázásnál viszont egy szülő szerint nagyobb nehézségek is vannak, például az, hogy ahhoz, hogy a gyerek állami iskolába járjon, állandó osztrák lakcímre van szükség. Ezt persze ki lehet játszani, például azzal, ha bérelnek egy lakást a szomszédos országban, vagy átjelentkeznek egy osztrák ismerőshöz, de erre már jobban odafigyel a rendőrség, és társadalombiztosítási csalás gyanúja esetén megfigyeli az ingatlanokat.
Egyre több intézményben van magyar oktatás
Burgenlandban néhány iskola Népiskolaként szerepel a német nyelvű weboldalán, és vannak intézmények, ahol van magyar nyelvű oktatás is.
Az iskolarendszer máshogy tagozódik, mint a magyar, ráadásul a tananyag és gyakorlatorientált képzés is más, mint egy magyar iskolában, ezért nem mindegy, mikor vált a gyerek. Egy megkérdezett szülő szerint - aki néhány éve költözött Ausztriába a családjával - akkora a terhelés az osztrák iskolákban, hogy azok sem mindig bírják, akik az osztrák rendszerben nőttek fel. Azt is kifejtette, hogy egy szülő óriási hátrányokat okoz a gyerekének, ha úgy küldi egy osztrák iskolába, hogy ő maga nem beszél magas szinten németül, nem dolgozik Ausztriában, és nem is ismer senkit.
„A határ közelében élő szülők azért hozzák ki Ausztriába a gyerekeket tanulni, mert később úgyis ott fognak dolgozni. Így legalább megismerik a rendszert és megtanulják a nyelvet”
– ezt már egy Ausztriában, oktatási területen dolgozó másik magyar mondta.
A cél az, hogy a gyereknek azonos, vagy jobb társadalmi pozíciója és életszínvonala legyen, mint a szüleiknek, amit egy magyar munkahellyel nem látnak megvalósíthatónak.
Vannak gyerekek, akik egyszerre mindkét oktatási rendszerben részt vesznek. Ezt úgy tudják kivitelezni, hogy Magyarországon egyéni munkarendben tanulnak, vagyis magántanulók, és csak a félévek végén kell számot adniuk tudásukról. Az osztrák magániskolák is lehetőséget jelentenek néhányak számára, mert itt nincs szükség állandó lakcímre, és az sem baj, ha a diák nem beszél annyira jól németül.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
