Csak tavaly 1367 új magyar diákot írattak osztrák intézménybe.
Nem csak a kint dolgozók száma dönt rekordot: a magyar diákok száma is dinamikusan nő Ausztriában. A G7 márciusban arról írt, hogy míg a 2010/2011-es tanévben még csak 2117 magyar diák járt az osztrák közoktatásba, addig a 2021/2022-es tanévre már 10 646-ra nőtt a számuk – olvasható a hvg360-on. A lap szerint az adatokból arra lehet következtetni, hogy a határmenti lakosok, ingázók közül egyre többen íratják osztrák iskolába a gyerekeiket.
Nem kivitelezhetetlen az ingázás
A menetrend szerinti Volán-buszjárattal 45 perc alatt át lehet érni Szombathelyről Oberwartba, vagyis Felsőőrre, ahol magyar kisebbségi gimnázium is működik. Az ingázásnál viszont egy szülő szerint nagyobb nehézségek is vannak, például az, hogy ahhoz, hogy a gyerek állami iskolába járjon, állandó osztrák lakcímre van szükség. Ezt persze ki lehet játszani, például azzal, ha bérelnek egy lakást a szomszédos országban, vagy átjelentkeznek egy osztrák ismerőshöz, de erre már jobban odafigyel a rendőrség, és társadalombiztosítási csalás gyanúja esetén megfigyeli az ingatlanokat.
Egyre több intézményben van magyar oktatás
Burgenlandban néhány iskola Népiskolaként szerepel a német nyelvű weboldalán, és vannak intézmények, ahol van magyar nyelvű oktatás is.
Az iskolarendszer máshogy tagozódik, mint a magyar, ráadásul a tananyag és gyakorlatorientált képzés is más, mint egy magyar iskolában, ezért nem mindegy, mikor vált a gyerek. Egy megkérdezett szülő szerint - aki néhány éve költözött Ausztriába a családjával - akkora a terhelés az osztrák iskolákban, hogy azok sem mindig bírják, akik az osztrák rendszerben nőttek fel. Azt is kifejtette, hogy egy szülő óriási hátrányokat okoz a gyerekének, ha úgy küldi egy osztrák iskolába, hogy ő maga nem beszél magas szinten németül, nem dolgozik Ausztriában, és nem is ismer senkit.
„A határ közelében élő szülők azért hozzák ki Ausztriába a gyerekeket tanulni, mert később úgyis ott fognak dolgozni. Így legalább megismerik a rendszert és megtanulják a nyelvet”
– ezt már egy Ausztriában, oktatási területen dolgozó másik magyar mondta.
A cél az, hogy a gyereknek azonos, vagy jobb társadalmi pozíciója és életszínvonala legyen, mint a szüleiknek, amit egy magyar munkahellyel nem látnak megvalósíthatónak.
Vannak gyerekek, akik egyszerre mindkét oktatási rendszerben részt vesznek. Ezt úgy tudják kivitelezni, hogy Magyarországon egyéni munkarendben tanulnak, vagyis magántanulók, és csak a félévek végén kell számot adniuk tudásukról. Az osztrák magániskolák is lehetőséget jelentenek néhányak számára, mert itt nincs szükség állandó lakcímre, és az sem baj, ha a diák nem beszél annyira jól németül.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
