Bár a Belügyminisztérium szerint nincs tanárhiány, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter szerint is nehezen lehet betölteni a megüresedett állásokat, hamarosan pedig még többen távozhatnak.
"Ezres nagyságrendben lesznek olyanok, akik elhagyják a pályát a státusztörvény miatt" - mondta el a Népszavának Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.
Bár még a legutóbbi nyilatkozatában is azt mondta a köznevelésért felelős államtitkár, Maruzsa Zoltán, hogy még az európai átlagnál is jobb Magyarországon az egy tanárra jutó diákok száma, Horváth Péter a lapnak azt mondta; több olyan iskoláról is tud, ahol nehézséget okoz a nyugdíjba vonuló pedagógusok után betölteni a megüresedett állásokat.
Az NKP elnöke szerint komoly gondot okoz az is, hogy a Belügyminisztérium még nem hirdette ki a státusztörvény végrehajtási rendeletét sem, aminek tervezetében szerepel a béralkuk lehetősége, ami akár feszültségeket okozhat a tantestületekben, de az is célszerű lett volna, ha a hivatalos tanév rendje már májusban megjelenik, nem pedig még augusztus második felében is csak várunk rá, mivel a törvény megjelenése fontos ahhoz, hogy az intézményvezetők és tantestületek, nem utolsó sorban pedig a szülők és a diákok is tudjanak tervezni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
