A váltás óta kiegyensúlyozottabbak, nyugodtabbak a napjai és több időt tud a családjára fordítani.
"Amikor eldöntöttem, hogy fizika–matek szakos tanár leszek, nagyon különböző reakciókat kaptam a környezetemtől. Voltak, akikben tiszteletet ébresztett a döntésem, volt, aki azt mondta, ő semmi pénzért nem tanítaná mások hülye gyerekét, és a híres latin mondás is előkerült: „quem dii odere, paedagogum facere”, azaz: „akit az istenek gyűlölnek, pedagógussá teszik” - mondta Nagy Dávid a Válaszonline-nak.
Már az egyetemi évek alatt tanítani kezdett. Először még heti tizenhat, később húsz, majd huszonnégy órában. A fegyelmezéssel mindig voltak gondjai és az egyre növekvő terhelést is nehezen bírta, de a nehézségeken mégis mindig átvergődött. Az első hat évben egy budai katolikus iskolában tanított, az ingázás miatt kevés időt tudott a gyerekeivel tölteni. ezért munkahelyet váltott és egykori gimnáziumában vállalt állást.
"Hivatásomnak érzem a tanárságot, de belülről egyre jobban emésztett, hogy van egy munkám, amit nem tudok azon a színvonalon végezni, ahogy a saját tanáraimtól láttam"
– mondta arról, hogy miért döntött a váltás mellett. Több lehetőségen is elgondolkodott: felmerült, hogy a hobbiként űzött robotika vagy a programozás területén helyezkedik el, egy zöldséges is nyílt a közelben, ahová a tanári fizetésnél jóval többért kerestek munkatársat, és szembejött egy temetői munkát kínáló hirdetés is. Úgy meséli, régen, ministránsként is megfordult már a fejében: ha lenne ideje rá, szívesen teljesítene néha szolgálatot egy-egy temetésen.
Arra a kérdésre, hogy nem érez-e lelkiismeret-furdalást azért, hogy a legkeresettebb, fizika–matek szakos tanárként otthagyta az iskolát, miközben lassan nem lesz, aki a gyerekeket ezekre a tárgyakra tanítsa, úgy válaszolt, hogy ez nem az ő felelőssége.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
