Az iskolabezárások, a baráti és családi kapcsolatok hiánya és a súlyos betegség fenyegetése, illetve a szeretteik halála mind okozhatta ezt a helyzetet, ahogyan értelemszerűen a szülők gazdasági nehézségei is, mondja a felmérés egyik készítője.
A pandémia első éve az angliai gyerekek felének érzelmi és szociális fejlődését visszavágta, mindez a fiatalabb gyerekeket érintette a legnagyobb mértékben, ez derült ki a Institute for Fiscal Studies (IFS) londoni székhelyű gazdaságkutató intézet és az University College London neveléstudományi intézetének szülők közt végzett felmérésből, melyről a The Guardian írt. E szerint a négy és hét év köztiek készségei sokkal inkább visszaestek, mint a 12-15 éves gyerekekéi.
A felmérésről írt jelentésük szerint bár mindenféle anyagi háttérrel rendelkező családokban élők érintettek, azok, ahol a szülők munkahelyére is hatással volt a járvány, illetve az ahhoz kapcsolódóan meghozott intézkedések – például mert elbocsátották –, ott ezt a fajta visszaesést sokkal inkább tapasztalták. Öröm az ürömben, hogy minden hatodik gyerek tudott profitálni a nehéz helyzetből és a szociális és érzelmi készségei még javultak is ezidő alatt.
A Nuffield Alapítvány nevű jótékonysági tröszt által finanszírozott kutatásban 6095 Angliában élő szülőt kérdeztek meg, 4-16 éves gyerekekkel. 47 százalékuk válaszolta azt, hogy a gyermeküknek 2021-ben több szociális-érzelmi nehézsége volt, mint 2020-ban. A 4-7 évesekről 10 százalékkal többen, 52 százalék írta be ezt, míg a 12-15 évesek szülei közül 42 százalék válaszolt így. Az adatok szerint a lányos szülők nagyobb arányban tapasztaltak ilyen típusú visszalépést.
Az iskolabezárások, a baráti és családi kapcsolatok hiánya és a súlyos betegség fenyegetése, illetve a szeretteik halála mind okozhatta ezt a helyzetet, ahogyan értelemszerűen a szülők gazdasági nehézségei is – még akkor is, ha egyébként ez nem okozott nekik komoly megrázkódtatást, erről beszélt a lapnak az anyag egyik szerzője, Andrew McKendrick, az IFS kutató közgazdásza. Aki szerint a családi büdzséket sújtó megélhetési nehézségek akár több generációra is hatással lehetnek.
A karantén alatti hiányosságok miatt nem ismerik fel sokan a veszélyhelyzeteket
Nem olyan régen idehaza is készült egy kutatás a diákok mentális állapotáról, Újpesten, miután öngyilkos lett a kerületben egy középiskolás diák és csak a tanév első két hetében még kilencen próbálkoztak meg ezzel. Ezt követően 1007 középiskolás bevonásával vizsgálták a kerületben élő tanulók mentális állapotát és az RTL cikke szerint mindössze 29 fő, vagyis nagyjából 2,9 százalék mondhatta el magáról, hogy nincsen semmilyen gyermekkori ártalmas élménye.
Emellett a diákok 47 százalékát érte már verbális, 21 százalékukat pedig fizikai bántalmazás. 31 százalék tapasztalt emellett saját bevallása szerint érzelmi, 23 százalék pedig fizikai elhanyagolást, vagyis például piszkos a ruhája vagy nem jut elég ételhez. Ráadásul 110 diák szexuális bántalmazás áldozata is volt. Andula Zsuzsanna, a kutatást végző végző önkormányzati ifjúsági referens szerint a koronavírus alatti karantén során olyan hiányosságok alakulhattak ki, amik miatt a gyerekek nehezebben ismerik fel a veszélyhelyzeteket. Nagyon alacsony szinten lehet az önismeret, az emberismeret és az önértékelés azoknál a gyerekeknél, akikre a járványidőszak hosszú elzártsága így hatott – magyarázta a csatornának a szakember.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI)
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
