Angol felmérés: visszavetette a gyerekek érzelmi és szociális fejlődését a pandémia

Az iskolabezárások, a baráti és családi kapcsolatok hiánya és a súlyos betegség fenyegetése, illetve a szeretteik halála mind okozhatta ezt a helyzetet, ahogyan értelemszerűen a szülők gazdasági nehézségei is, mondja a felmérés egyik készítője.

  • Tarnay Kristóf

A pandémia első éve az angliai gyerekek felének érzelmi és szociális fejlődését visszavágta, mindez a fiatalabb gyerekeket érintette a legnagyobb mértékben, ez derült ki a Institute for Fiscal Studies (IFS) londoni székhelyű gazdaságkutató intézet és az University College London neveléstudományi intézetének szülők közt végzett felmérésből, melyről a The Guardian írt. E szerint a négy és hét év köztiek készségei sokkal inkább visszaestek, mint a 12-15 éves gyerekekéi.

A felmérésről írt jelentésük szerint bár mindenféle anyagi háttérrel rendelkező családokban élők érintettek, azok, ahol a szülők munkahelyére is hatással volt a járvány, illetve az ahhoz kapcsolódóan meghozott intézkedések – például mert elbocsátották –, ott ezt a fajta visszaesést sokkal inkább tapasztalták. Öröm az ürömben, hogy minden hatodik gyerek tudott profitálni a nehéz helyzetből és a szociális és érzelmi készségei még javultak is ezidő alatt.

A Nuffield Alapítvány nevű jótékonysági tröszt által finanszírozott kutatásban 6095 Angliában élő szülőt kérdeztek meg, 4-16 éves gyerekekkel. 47 százalékuk válaszolta azt, hogy a gyermeküknek 2021-ben több szociális-érzelmi nehézsége volt, mint 2020-ban. A 4-7 évesekről 10 százalékkal többen, 52 százalék írta be ezt, míg a 12-15 évesek szülei közül 42 százalék válaszolt így. Az adatok szerint a lányos szülők nagyobb arányban tapasztaltak ilyen típusú visszalépést.

Az iskolabezárások, a baráti és családi kapcsolatok hiánya és a súlyos betegség fenyegetése, illetve a szeretteik halála mind okozhatta ezt a helyzetet, ahogyan értelemszerűen a szülők gazdasági nehézségei is – még akkor is, ha egyébként ez nem okozott nekik komoly megrázkódtatást, erről beszélt a lapnak az anyag egyik szerzője, Andrew McKendrick, az IFS kutató közgazdásza. Aki szerint a családi büdzséket sújtó megélhetési nehézségek akár több generációra is hatással lehetnek.

A karantén alatti hiányosságok miatt nem ismerik fel sokan a veszélyhelyzeteket

Nem olyan régen idehaza is készült egy kutatás a diákok mentális állapotáról, Újpesten, miután öngyilkos lett a kerületben egy középiskolás diák és csak a tanév első két hetében még kilencen próbálkoztak meg ezzel. Ezt követően 1007 középiskolás bevonásával vizsgálták a kerületben élő tanulók mentális állapotát és az RTL cikke szerint mindössze 29 fő, vagyis nagyjából 2,9 százalék mondhatta el magáról, hogy nincsen semmilyen gyermekkori ártalmas élménye.

Emellett a diákok 47 százalékát érte már verbális, 21 százalékukat pedig fizikai bántalmazás. 31 százalék tapasztalt emellett saját bevallása szerint érzelmi, 23 százalék pedig fizikai elhanyagolást, vagyis például piszkos a ruhája vagy nem jut elég ételhez. Ráadásul 110 diák szexuális bántalmazás áldozata is volt. Andula Zsuzsanna, a kutatást végző végző önkormányzati ifjúsági referens szerint a koronavírus alatti karantén során olyan hiányosságok alakulhattak ki, amik miatt a gyerekek nehezebben ismerik fel a veszélyhelyzeteket. Nagyon alacsony szinten lehet az önismeret, az emberismeret és az önértékelés azoknál a gyerekeknél, akikre a járványidőszak hosszú elzártsága így hatott – magyarázta a csatornának a szakember.

(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI)

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.