Az iskolabezárások, a baráti és családi kapcsolatok hiánya és a súlyos betegség fenyegetése, illetve a szeretteik halála mind okozhatta ezt a helyzetet, ahogyan értelemszerűen a szülők gazdasági nehézségei is, mondja a felmérés egyik készítője.
A pandémia első éve az angliai gyerekek felének érzelmi és szociális fejlődését visszavágta, mindez a fiatalabb gyerekeket érintette a legnagyobb mértékben, ez derült ki a Institute for Fiscal Studies (IFS) londoni székhelyű gazdaságkutató intézet és az University College London neveléstudományi intézetének szülők közt végzett felmérésből, melyről a The Guardian írt. E szerint a négy és hét év köztiek készségei sokkal inkább visszaestek, mint a 12-15 éves gyerekekéi.
A felmérésről írt jelentésük szerint bár mindenféle anyagi háttérrel rendelkező családokban élők érintettek, azok, ahol a szülők munkahelyére is hatással volt a járvány, illetve az ahhoz kapcsolódóan meghozott intézkedések – például mert elbocsátották –, ott ezt a fajta visszaesést sokkal inkább tapasztalták. Öröm az ürömben, hogy minden hatodik gyerek tudott profitálni a nehéz helyzetből és a szociális és érzelmi készségei még javultak is ezidő alatt.
A Nuffield Alapítvány nevű jótékonysági tröszt által finanszírozott kutatásban 6095 Angliában élő szülőt kérdeztek meg, 4-16 éves gyerekekkel. 47 százalékuk válaszolta azt, hogy a gyermeküknek 2021-ben több szociális-érzelmi nehézsége volt, mint 2020-ban. A 4-7 évesekről 10 százalékkal többen, 52 százalék írta be ezt, míg a 12-15 évesek szülei közül 42 százalék válaszolt így. Az adatok szerint a lányos szülők nagyobb arányban tapasztaltak ilyen típusú visszalépést.
Az iskolabezárások, a baráti és családi kapcsolatok hiánya és a súlyos betegség fenyegetése, illetve a szeretteik halála mind okozhatta ezt a helyzetet, ahogyan értelemszerűen a szülők gazdasági nehézségei is – még akkor is, ha egyébként ez nem okozott nekik komoly megrázkódtatást, erről beszélt a lapnak az anyag egyik szerzője, Andrew McKendrick, az IFS kutató közgazdásza. Aki szerint a családi büdzséket sújtó megélhetési nehézségek akár több generációra is hatással lehetnek.
A karantén alatti hiányosságok miatt nem ismerik fel sokan a veszélyhelyzeteket
Nem olyan régen idehaza is készült egy kutatás a diákok mentális állapotáról, Újpesten, miután öngyilkos lett a kerületben egy középiskolás diák és csak a tanév első két hetében még kilencen próbálkoztak meg ezzel. Ezt követően 1007 középiskolás bevonásával vizsgálták a kerületben élő tanulók mentális állapotát és az RTL cikke szerint mindössze 29 fő, vagyis nagyjából 2,9 százalék mondhatta el magáról, hogy nincsen semmilyen gyermekkori ártalmas élménye.
Emellett a diákok 47 százalékát érte már verbális, 21 százalékukat pedig fizikai bántalmazás. 31 százalék tapasztalt emellett saját bevallása szerint érzelmi, 23 százalék pedig fizikai elhanyagolást, vagyis például piszkos a ruhája vagy nem jut elég ételhez. Ráadásul 110 diák szexuális bántalmazás áldozata is volt. Andula Zsuzsanna, a kutatást végző végző önkormányzati ifjúsági referens szerint a koronavírus alatti karantén során olyan hiányosságok alakulhattak ki, amik miatt a gyerekek nehezebben ismerik fel a veszélyhelyzeteket. Nagyon alacsony szinten lehet az önismeret, az emberismeret és az önértékelés azoknál a gyerekeknél, akikre a járványidőszak hosszú elzártsága így hatott – magyarázta a csatornának a szakember.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI)
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
