"A munkáltatók hatalmi pozíciójukkal visszaélve, az egyébként is bonyolult jogi szabályozást szándékosan félreértelmezve próbálták megnehezíteni a távozó pedagógusok dolgát" - számolt be a tapasztalatairól a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza az rtl.hu-nak, aki szerint azzal fenyegetik a pedagógusokat, hogy ha felmondanak, akkor soha többé nem helyezkedhetnek el a pedagóguspályán.
A szakértő szerint ilyen szabály nem létezik, nincs jogi akadálya annak, hogy egy pedagógus a lemondása után újra pedagógiai pályán helyezkedjen el, ahogy az sem jogszerű, ha az augusztus elsejéig fennálló feltételek mellett távozó pedagógusokkal megpróbálnak szabadságot kivetetni ahelyett, hogy kifizetnék az utolsó havi bérüket. A pénz ugyanis arra az időszakra is jár, amikor már nem dolgoznak, ezért meg kell kapniuk az utolsó havi bérüket akkor is, ha a lemondás idejét töltik.
A szervezet szerint továbbá alapjogi szempontból is aggályos a státuszváltás, és külön probléma, hogy még a végkielégítéseket is csökkentett mértékben fizetik ki, mivel abban az esetben, ha a munkavállaló szeptember 15. és 29. között adja be a lemondását, november 1. és 30. között pedig már nem kell dolgoznia, végkielégítés jár neki, ami attól függ, hány évet dolgozott le.
Tíz év alatt egyhavi (ennek nincs alsó korlátja, elméletben már egy ledolgozott nap után jár), 10 és 20 év között kéthavi, 20 év felett pedig háromhavi illetménynek megfelelő összeget kell kifizetni számára, holott a közalkalmazotti törvény szerint húsz ledolgozott év után nyolchavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítés járna – indokolja Takács Ádám.
