Felsőoktatási dolgozók: Az óvodapedagógus-képzés színvonalának csökkentése nem oldja meg az ágazat problémáit

„Elutasítunk minden olyan kezdeményezést, mely az óvodai nevelő képzés színvonalának csökkenését eredményezi, az egyre nagyobb kihívások elé állított pedagógusképzés vonatkozásában” – fogalmaznak.

  • Eduline/MTI

Az utóbbi időben kijött felsőoktatási módosítási tervezetek közül a legmegdöbbentőbb az óvodai szakemberek képzését módosító rendelet a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének reakciója szerint. Vagyis hogy a kormány az óvodai nevelői képesítésnél a Magyar Képesítési Keretrendszer 6. szintje mellett, az 5. szinten megszerzett képesítést is legitimálja („óvodai nevelő" elnevezéssel).

„Úgy gondoljuk, hogy ez a hazai óvodapedagógus-képzésben elért BA szintű képzés elsorvadásához vezet” – fogalmaznak.

Kiemelik, hogy a leendő középfokú képzés a szakképzési ágazati irányításhoz tartozna és nem a köznevelési intézményekért is felelős Belügyminisztériumhoz. A két szint mellett kétféle irányítást is tartalmaz a felvázolt terv. A kormányzat megoldást próbál adni a köznevelési intézmények mellett az óvodákban is mutatkozó nagyfokú pedagógushiányra. Erre a helyzetre egy átfogó, megnyugtató megoldást kell találni. Az óvodapedagógus-képzés színvonalának csökkentése nem eredményezi az ágazat problémáinak megoldását, hanem még tovább súlyosbítja az eddigi helyzetet – állapítják meg ugyanakkor.

A kormányzat elképzelése az Európában jellemző óvodai nevelők képzésétől is eltérne, mert Európában a Képesítési Keretrendszer 6. szintjén képeznek óvodapedagógusokat – teszik hozzá. „Elutasítunk minden olyan kezdeményezést, mely az óvodai nevelő képzés színvonalának csökkenését eredményezi, az egyre nagyobb kihívások elé állított pedagógusképzés vonatkozásában” – hangsúlyozzák. Hozzátéve: felkérik a kormányt, hogy a módosításokat előzze meg szakmai és érdekvédelmi egyeztetés.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.