Elégtelennel osztályozzák a pedagógusok a kormány kommunikációját, a státusztörvényt, a pedagógusfizetéseket és a státusztörvényt is a Szemlélek felmérésében, aminek kitöltéséhez korábban kifejezetten "elégedett pedagógusokat" kerestek.
Lesújtó osztályzatokkal értékelték a pedagógusok a kormány új életpálya-modelljét - derült ki a Szemlélek nem reprezentatív kutatásából.
A lap a kormányzat pozitív kommunikációja és a hónapok óta tiltakozó pedagógus szakszervezetek ellentétes kommunikációja miatt úgy gondolta, felméri annak a "csendes többségnek" a véleményét is, akik nem tiltakoznak az utcákon, és akik Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nagyon is elégedettek az oktatás és a pedagógusok jelenlegi helyzetével, továbbá a pedagógusok új életpálya-modelljével, a státusztörvénnyel.
Az összesen kilenc kérdésből álló nem reprezentatív kutatásában 917 pedagógus vett részt, többek között általános iskolai, gimnáziumi, egyházi és önkormányzati iskolák tanárai, de válaszoltak a kérdésekre pedagógiai szakszolgálati dolgozók és óvodapedagógusok is Budapestről és vidéki településekről egyaránt. Az adatgyűjtés június 26-30. között zajlott, a felmérés kitöltői egy 1-től 5-ig terjedő skálán válaszoltak a következő kérdésekre:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
