"Legyünk mi a változás!" - ezen a néven szervez egész napos programot az Egységes Diákfront a tanárokat hátrányosan érintő törvény szavazásának napján, július 4-én.
Egész napos programmal készül az Egységes Diákfront a státusztörvény parlamenti szavazásának napjára. A létrehozott Facebook-esemény szerint a tiltakozók július 4-én már reggel 7:30-tól gyülekeznek majd a Kossuth téren, ezen a napon szavaz ugyanis a Parlament a diákok és pedagógusok által csak "bosszútörvényként" emlegetett új köznevelési törvényről.
"Mutassuk meg, hogy a státusz törvény megszavazása, vagy a 7IGEN-es oktatási népszavazásunk elé gördített akadályok sem állíthatnak meg minket!" - írják.
Az esemény tervezett programja a következő:
"07:30 - Gyülekező
08:00 - Aktivista találkozó11:00 - Open mic & élőben követjük, hogy hogyan dönt a Parlament a bosszútörvényről13:00 - Alternatív közösségi programok19:00-21:00 - Eseményzáró"
A pedagógusbéreket, valamint többek között a tanév hosszát és a tanárok jogait befolyásoló törvényről néhány héttel ezelőtt 18 órán keresztül vitatkoztak a parlamenti képviselők, érdemi változást azonban akkor nem sikerült elérni, a napokban viszont minimálisan, de mégis enyhítettek a törvénytervezeten, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy az uniós pénzek miatt az Európai Bizottság is nyomást gyakorol a magyra kormányra a tanárokat hátrányosan érintő pontok miatt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
