Minimálisan enyhítették a státusztörvény tervezetét

A leginkább kifogásolt pontok azonban továbbra is szerepelnek benne.

  • Székács Linda

Nem számottevően, de enyhítették a státusztörvény tervezetét, amit várhatóan a jövő hét folyamán tárgyal a parlament - írta meg szerdán a hvg.hu.

A lap szerint az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a kormánypárti tagok javaslatára enyhített a törvény kötelező áthelyezésre vonatkozó részén.

A törvénytervezetben korábban az szerepelt, hogy a tankerületen belül a pedagógusok bármikor másik intézménybe helyezhetőek. Kezdetben csak a 3 év alatti gyereket nevelő tanárok kaptak engedményt, később azonban ezt kibővítették azokra a pedagógusokra, akik alsó tagozatos gyereket nevelnek.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja ezzel kapcsolatban a lapunknak akkor azt mondta, hogy a törvény ezen pontja azért is problémás, mert, bár a fővárosban egy tankerületen belül nincsenek olyan nagy távolságok, vidéken akár több órára is lehetnek egymástól az azonos tankerülethez tartozó intézmények.

Az enyhítésben ugyanakkor most az szerepel, hogy csak akkor lehet egy tanárt a beleegyezése nélkül is a félév végéig más iskolába helyezni, „ha az új feladatellátási hely és a lakóhely között − tömegközlekedési eszközzel − történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát nem haladja meg”, és ha kollégái között nem akadt önként jelentkező - írja a HVG, hozzátéve, hogy ugyanakkor az nem derül ki a szövegből, hogy a három órába kizárólag az utazás ideje számít bele, vagy a következő buszra, vonatra történő, akár többórás várakozás is.

Ezen kívül a törvényalkotási bizottság csütörtökön egy 250 pontos módosító csomagot fogadott el, ezek viszont többnyire technikai jellegű kérdések, kivételt csupán a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket tanítók emelt összegű illetménye képez. A szakszervezetek által leginkább kifogásolt pontok viszont ezúttal sem változnak, véleményüket nem veszik figyelembe, melyet az is bizonyít, hogy Felkai László, a Belügyminisztérium államtitkára korábban azt mondta: nem lehet kizárólag egy érintett szakma képviselőinek véleményére alapozni egy törvényt.

 

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.