A leginkább kifogásolt pontok azonban továbbra is szerepelnek benne.
Nem számottevően, de enyhítették a státusztörvény tervezetét, amit várhatóan a jövő hét folyamán tárgyal a parlament - írta meg szerdán a hvg.hu.
A lap szerint az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a kormánypárti tagok javaslatára enyhített a törvény kötelező áthelyezésre vonatkozó részén.
A törvénytervezetben korábban az szerepelt, hogy a tankerületen belül a pedagógusok bármikor másik intézménybe helyezhetőek. Kezdetben csak a 3 év alatti gyereket nevelő tanárok kaptak engedményt, később azonban ezt kibővítették azokra a pedagógusokra, akik alsó tagozatos gyereket nevelnek.
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja ezzel kapcsolatban a lapunknak akkor azt mondta, hogy a törvény ezen pontja azért is problémás, mert, bár a fővárosban egy tankerületen belül nincsenek olyan nagy távolságok, vidéken akár több órára is lehetnek egymástól az azonos tankerülethez tartozó intézmények.
Az enyhítésben ugyanakkor most az szerepel, hogy csak akkor lehet egy tanárt a beleegyezése nélkül is a félév végéig más iskolába helyezni, „ha az új feladatellátási hely és a lakóhely között − tömegközlekedési eszközzel − történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát nem haladja meg”, és ha kollégái között nem akadt önként jelentkező - írja a HVG, hozzátéve, hogy ugyanakkor az nem derül ki a szövegből, hogy a három órába kizárólag az utazás ideje számít bele, vagy a következő buszra, vonatra történő, akár többórás várakozás is.Ezen kívül a törvényalkotási bizottság csütörtökön egy 250 pontos módosító csomagot fogadott el, ezek viszont többnyire technikai jellegű kérdések, kivételt csupán a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket tanítók emelt összegű illetménye képez. A szakszervezetek által leginkább kifogásolt pontok viszont ezúttal sem változnak, véleményüket nem veszik figyelembe, melyet az is bizonyít, hogy Felkai László, a Belügyminisztérium államtitkára korábban azt mondta: nem lehet kizárólag egy érintett szakma képviselőinek véleményére alapozni egy törvényt.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
