Elhunyt Csapó Benő, Prima Primissima díjas neveléstudományi kutató

Külföldi közlekedési balesetben, 70 éves korában elhunyt Csapó Benő neveléstudományi kutató.

  • Eduline/MTI

"Döbbenetes tragédia, külföldön motorbalesetben életét vesztette Csapó Benő, Szeged díszpolgára" - közölte Botka László, Szeged polgármestre a Facebookon kedden. A polgármester szerint a neveléstudományi kutató és egyetemi tanár egy külföldi motorbalesetben vesztette életét.

������ Döbbenetes tragédia, külföldön motorbalesetben életét vesztette Csapó Benő, Szeged díszpolgára. A minap még a...

Posted by Botka László on Tuesday, June 27, 2023

Csapó Benő 1953. március 5-én született Szentgálon. Kémia-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet a József Attila Tudományegyetemen szerezett 1977-ben. 1985-ben megszerezte a kandidátusi fokozatot, 2002-ben elnyerte az MTA doktora címet.

Az SZTE Neveléstudományi Intézet, a Neveléstudományi Doktori Iskola, az MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport és az SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoport vezetője volt.

Számos nemzetközi kutatási programban vett részt. 1989-ben Humboldt-ösztöndíjas, 1994-95-ben Stanfordban vendégkutató volt, 1997-99 között a demokratikus gondolkodás fejlesztésével kapcsolatos programban dolgozott.

A 2003-as és 2012-es PISA-vizsgálatokban a problémamegoldó gondolkodás elméleti kereteit kidolgozó munkacsoportok tagja volt. 2011-15 között egy európai természettudomány-tanítási projekt magyarországi munkáit irányította.

A kutató a Prima Primissima díjat 2015-ben kapta magyar oktatás és köznevelés kategóriában.

2019-től a szegedi Dugonics Társaság (Szeged legrégebben alapított, ma is működő egyesülete) elnöke, 2020-tól pedig az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programjának vezetője volt. 2016-ban Szeged díszpolgára lett.

Egész életét a jövő generációjának szentelte, generációk sorának tanította meg, hogyan érdemes a tudást átadni a fiataloknak. A neveléstudomány igazi úttörője, legjelesebb hazai képviselője volt. Felfoghatatlan veszteség. Isten nyugosztalja!

- írja Szeged polgármestere.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.