Elhunyt Csapó Benő, Prima Primissima díjas neveléstudományi kutató

Külföldi közlekedési balesetben, 70 éves korában elhunyt Csapó Benő neveléstudományi kutató.

  • Eduline/MTI

"Döbbenetes tragédia, külföldön motorbalesetben életét vesztette Csapó Benő, Szeged díszpolgára" - közölte Botka László, Szeged polgármestre a Facebookon kedden. A polgármester szerint a neveléstudományi kutató és egyetemi tanár egy külföldi motorbalesetben vesztette életét.

������ Döbbenetes tragédia, külföldön motorbalesetben életét vesztette Csapó Benő, Szeged díszpolgára. A minap még a...

Posted by Botka László on Tuesday, June 27, 2023

Csapó Benő 1953. március 5-én született Szentgálon. Kémia-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet a József Attila Tudományegyetemen szerezett 1977-ben. 1985-ben megszerezte a kandidátusi fokozatot, 2002-ben elnyerte az MTA doktora címet.

Az SZTE Neveléstudományi Intézet, a Neveléstudományi Doktori Iskola, az MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport és az SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoport vezetője volt.

Számos nemzetközi kutatási programban vett részt. 1989-ben Humboldt-ösztöndíjas, 1994-95-ben Stanfordban vendégkutató volt, 1997-99 között a demokratikus gondolkodás fejlesztésével kapcsolatos programban dolgozott.

A 2003-as és 2012-es PISA-vizsgálatokban a problémamegoldó gondolkodás elméleti kereteit kidolgozó munkacsoportok tagja volt. 2011-15 között egy európai természettudomány-tanítási projekt magyarországi munkáit irányította.

A kutató a Prima Primissima díjat 2015-ben kapta magyar oktatás és köznevelés kategóriában.

2019-től a szegedi Dugonics Társaság (Szeged legrégebben alapított, ma is működő egyesülete) elnöke, 2020-tól pedig az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programjának vezetője volt. 2016-ban Szeged díszpolgára lett.

Egész életét a jövő generációjának szentelte, generációk sorának tanította meg, hogyan érdemes a tudást átadni a fiataloknak. A neveléstudomány igazi úttörője, legjelesebb hazai képviselője volt. Felfoghatatlan veszteség. Isten nyugosztalja!

- írja Szeged polgármestere.

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.