Kéttannyelvű gimnáziumba egyelőre nem tudnak továbbtanulni az osztrák fővárosban, amíg tárgyalnak erről, addig három, helyben működő magyar gimnáziumot választhatnak.
Korábban írtunk róla, hogy már minden századik magyar diák osztrák iskolákban tanul egy friss kutatás szerint. A Bécs Währing városrészében található Bunte Schule népiskolában 2019-ben indult el az első kéttannyelvű osztály. Ahol egyes órákat magyarul tartanak, de bizonyos természettudományos témaköröket magyarul és németül is átvesznek. Emellett a tanrend része az önálló magyar óra is, a magyarországihoz hasonló ütemben haladva.
Most jutott el oda az első magyar osztály, hogy elballagjanak a diákjai, egy családi piknikkel búcsúztak volna egymástól, de végül az eső miatt ebből tornatermi program lett. „Az első induló osztályban mindössze három gyermek beszélt németül, ma a negyedik osztály végén elmondhatom, hogy egyrészt olyan német nyelvi szintet sikerült elérniük, hogy a diákok háromnegyede gimnáziumban folytatja az ősztől tanulmányait, másrészt magyarul is elérték azt a szintet, melyen Magyarországon egy negyedikes tanuló áll. Talán ez volt a legnagyobb kihívás“ – mondta az ORF osztrák közmédia magyar nyelvű híroldalának Nick Ildikó magyartanárnő a burgenlandi példára elindított oktatásról.
Négy év után már túljelentkezéssel küzdenek, ősszel a maximális 25 fővel indul az első osztály. Bár a Bécsi Egyetem Finnugor tanszékének professzorai arra jutottak, a mostani negyedikeseknek nem jelentett hátrányt, ha a tanulmányaik elején az egyik nyelvet nem, vagy kevésbé beszélték, jövőre már alapból kétnyelvű diákokat várnak, hogy ne veszítsenek időt a nyelv elsajátításával. Írni, olvasni, számolni egyébként magyarul tanítanak a többit pedig csoportos oktatás keretében tanulják mindkét nyelven. Két tanár van ezért jelen folyamatosan és elsősorban a magyarországi tankönyveket használják – írja a portál. Kéttannyelvű gimnáziumban azonban egyelőre nem tudnak továbbtanulni. Amíg erről tárgyalások zajlanak, három Bécsben működő magyar iskolában folytathatják a diákok, 19-ből 13-an jelezték is, hogy szeretnék.
(Kiemelt kép: Facebook)
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
