Az Oktatási Hivatal szerint nem igaz, hogy politikai nyomásra lecserélték volna a fizikakönyvben a „soros kapcsolás” kifejezést

Azt írták, következetesen használt szinonimáról van szó.

  • Tarnay Kristóf

Napok óta terjed egy kép a Facebookon, mely szerint a „soros kapcsolást” lecserélték „elágazás nélküli áramkörre” a 7-8.-os fizika tankönyvben. Sokan tudni vélik, hogy ez a kormány Soros Györggyel szembeni retorikájához köthető.

A 444 ugyanakkor hozzáteszi, ez nem teljesen igaz, a tankönyv 155. oldalán valóban ezt a kifejezést használják, ám a 159. oldalon például szerepel, hogy mit neveznek soros és mit párhuzamos kapcsolásnak, igaz, az csupán „kiegészítő” rész, nem a törzsanyaghoz tartozik, ezt a zöld színű cím jelöli. Ami érdekes, hogy az „elágazás nélküli áramkör” kevéssé lehet bevett kifejezés, egy Google-keresés ugyanis nem túl sok találatot dob ki rá, a többségük pedig ehhez a tankönyvhez köthető. Ugyanakkor a portál által megkérdezett gimnáziumi természettudományos tanár bár nem találkozott vele, de tetszik neki ez a változat, mert értőbb és kifejezőbb.

Megkerestük a tankönyvek nagy részét kiadó Oktatási Hivatalt, van-e politikai ok az eddig közkeletű kifejezés – ha nem is elrejtése, de – háttérbe szorítása mögött. „Minden valóságalapot nélkülöz az a feltételezés, hogy a 7.-es fizika tankönyvben politikai nyomásra cserélték le a „soros kapcsolás” kifejezést. A tankönyv következetesen használja a „soros kapcsolás” szinonimájaként az „elágazás nélküli” áramkör kifejezést. A „soros kapcsolás” kifejezés a tankönyv ezen témakörében több oldalon keresztül előfordul: 159.; 161. oldal” – fogalmaztak. A 161. oldalon a már említett zölddel szedett címes fejezet „ebből a leckéből megtudtuk, hogy...” felütésű összefoglalása is olvasható, itt valóban ki is emelték a fogalmat a párhuzamossal egyetemben, de például az „érdekességek" részben és a feladatok közt is használják ezt a kifejezést.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.