15 ezer diák nem vesz részt a "kisérettségin" a tanársztrájk miatt Romániában

Romániában elkezdődött hétfőn a 8. osztályt végzett diákok képességfelmérő vizsgája, mely a középiskolai beiratkozást és a felvételit előzi meg, de több mint 15 ezer diák nem vesz részt a megmérettetésen.

  • Eduline/MTI

Több mint 161 500 nyolcadikos jelentkezett a "kisérettséginek" is nevezett vizsgára az oktatási minisztérium jelentése szerint – olvasható az MTI-n. De vannak diákok, akik úgy érzik, hogy az elmúlt időszakban lezajlott pedagógussztrájk miatt nem tudtak megfelelően felkészülni, ezért nagyjából 15 ezren úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt a vizsgán.

Romániában a pedagógusok több mint három hétig tartó általános sztrájkja miatt hetekig kérdéses volt, hogy sikerül-e idén megszervezni a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgáját és a középiskolát végzettek érettségijét. Végül júniusban beszüntették a sztájkot a tanügyi szakszervezetek, miután sikerült megállapodniuk a béremelésről a kormánnyal.

Marcel Ciolacu kormányfő a közösségi oldalán sok sikert kívánt a vizsgázóknak. Úgy értékelte: a román politikusok jól döntöttek, amikor a kormányátalakítás ügyét félretéve előbb a pedagógusok kéréseinek a megoldásán dolgoztak, így most a diákok levizsgázhatnak. Hangsúlyozta: az oktatás prioritás kormánya számára, és a jövőben is az marad.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.