Több mint nyolc órán keresztül ütköztették érveiket az országgyűlési képviselők pénteken a parlamentben, a vita témája az a törvény volt, ami ellen hónapok óta tiltakoznak a diákok és a szakszervezetek.
Mint ahogy arról már többször is írtunk, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javaslatára pénteken rendkívüli ülésen tárgyalta a státusztörvény tervezetét a parlament. A vita közvetítése szerint, bár felszólalókból nem volt hiány, a parlamenti patkó meglehetősen üres volt, 199 képviselő közül jó, ha harmincnál valamivel többen megjelentek.
Megszólalt többek között Maruzsa Zoltán oktatásért felelős államtitkár, akinek egy privát levelezése a Klebersberg Központtal épp a vita előtt került nyilvánosságra, de a felszólalók között volt Hollik István, a KDNP politikusa, Kunhalmi Ágnes, az MSZP képviselője, Barkóczi Balázs, a DK árnyékkormányának oktatásügyi minisztere, valamint számos képviselő a Momentumból, akik egyébként a vita kezdete előtt krétát és szivacsot helyeztek el a pedagógus végzettségű kormánypárti képviselők asztalán.
A státusztörvény többek között azt tartalmazza, hogy
Bár a vita nem hozott eredményt, hiszen az álláspontok egyáltalán nem közeledtek egymáshoz, néhány meglepő fordulat mégis volt. Dúró Dóra, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője - akit egyébként a vitát a Kossuth térről élőben néző tüntetők kifütyültek - kijelentette, hogy a szélsőjobboldali párt nem támogatja a státusztörvényt, mivel az "nem adja vissza a pedagógusok fegyelmezési jogát és nem biztosítja az utánpótlásukat sem", a Fideszes Pósán Lászlónak pedig egy Trónok Harca idézet jutott eszébe.
Senki nem elégedett, tehát jó kompromisszum született
- mondta.
Dunai Mónika fideszes képviselő pedig arról számolt be, hogy a jelenlegi 22-26 helyett 24 órában határoznák meg a pedagógusok heti tanítási óráit.
Az ellenzéki képviselők érvei ellenére megegyezés nem született a pártok között, a kormány továbbra is ragaszkodott ahhoz az álláspontjához, hogy a törvényben lévő 58 témakörből mintegy 34 pontban változtattak a szakmai szervezetek érveit figyelembe véve.
Közben délután 17 órától a tanári szakszervezetek és az Egységes Diákfront szervezésében több ezer tiltakozó követte a vitát élőben a Kossuth térről. A kinti demonstráció felszólalói között volt Törley Katalin és Pilz Olivér, akik szerint a magyar oktatás "13 éve elégtelenre vizsgázik", de színpadra állt az a diák is, akit egy korábbi tüntetésen a hatóságok közvetlen közelről fújtak arcon könnygázzal, de beszélt Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja is, Szűcs Tamás, a szakszervezet ügyvivője pedig az eseményen jelentette be, hogy 31 év tanítás után a státusztörvény miatt benyújtotta a felmondását.
A rendezvényen a parlamenti vitára érkező ellenzéki képviselők is feltűntek, ott volt például a párbeszédes Tordai Bence és Szabó Tímea, Ander Balázs a Jobbik képviseletében és a Demokratikus Koalíció árnyékkormányának oktatásért felelő árnyékminisztere, Barkóczi Balázs is.
A tüntetés végül este 10 előtt nem sokkal ért véget, amikor a parlamenti vita még javában zajlott. A hírek szerint a kormány hétfőn ismét egyeztet a szakszervezetek képviselőivel.
A Pest megyei településen mindenki részt vett a polgári engedetlenségben, ezért zárva maradt a város összes óvodája, ezt kifogásolja a kormányközeli szervezet.
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
