Indulhat a tervezés: ekkor lesznek munkaszüneti napok 2024-ben

Megjelent a kormány honlapján Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter rendelete arról, mikor lesznek munkaszüneti napok 2024-ben.

  • Székács Linda

Bár 2023-ban egyetlen olyan munkaszüneti nap sincs, amit szombaton kell bepótolni, a rendelet szerint 2024 ebből a szempontból már kevésbé alakul szerencsésen, hiszen három szombati munkanap is lesz. Jó hír viszont, hogy a munkavállalóknak a jövő évi karácsony hetén csak egyetlen napot kell dolgozni, így összesen hat napot tölthetnek majd otthon az ünnepi időszak alatt, összesen pedig hét hosszúhétvége várható 2024-re.

A 2024. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:

  • 2024. augusztus 3., szombat munkanap 2024. augusztus 19., hétfő pihenőnap
  • 2024. december 7., szombat munkanap 2024. december 24., kedd pihenőnap
  • 2024. december 14., szombat munkanap 2024. december 27., péntek pihenőnap
- írják a rendeletben.
Az RTL Híradó hétfőn megkérdezte a kormányt, hogy miért adnak hat egymást követő pihenőnapot jövő karácsonykor, hiszen ez eddig nem volt szokás, és bár a turizmust segítheti, a termelést visszafoghatja. Kérdésükre nem kaptak választ, helyette azt közölték, a végleges döntésről időben tájékoztatják majd a közvéleményt. A döntést a törvény szerint legkésőbb október végéig kell meghozniuk.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.