A tanév végéhez közeledve a Publicus Intézet felmérte, hogyan értékelnék az emberek az idei tanévet.
A Fidesz-KDNP szimpatizánsok közül senki sem adna hármasnál rosszabb érdemjegyet az idei tanévre, és közepest is csak 12 százalékuk - derül ki a Publicus Intézet legfrissebb felméréséből, melyet a Népszava számára készítettek.
A reprezentatív kutatás szerint az ellenzékiek és a bizonytalanok már szigorúbban osztályozzák a tüntetésekkel és demonstrációkkal teletűzdelt idei tanévet. Az ellenzékiek 25 százaléka kettest, míg 14 százalékuk egyest adna az évnek, míg a bizonytalanok közül nem buktatna senki, de valamivel több mint felük (51 százalék) közepesre értékelte, 8 százalék számára pedig csupán csak elégséges, vagyis kettes volt a 2022/23-as tanév.
A kutatásból kiderült, az eredmények nem csak a pártszimpatia határozza meg, hanem a megkérdezettek lakóhelye is. A községben élők mintegy hatvan százaléka példásra értékelte a tanévet, ellenben a Budapesten élők mindössze 23 százaléka adna ötöst, a megyeszékhelyeken élők pedig még náluk is rosszabbnak látják a kialakult helyzetet, míg a válaszolók nagy többsége (70 százaléka) egyetért a tüntetésekkel, azokat jogosnak tartja, itt viszont már nagyobb a széthúzás a pártszimpátia alapján.
Míg az ellenzéki szavazók között alig találni olyat, aki nem ért egyet a demonstrációkkal, addig a kormánypártiak mindössze 30 százaléka támogatja az ügyet. Azzal azonban még ők is egyetértenek, hogy a pedagógusok fizetésemelést érdemelnek. 78 százalékuk voksolt így a felmérésen, az ellenzékiek közül pedig szinte mindenki (98 százalék).
Lakóhely szerint vizsgálva a béremelésre minden budapesti válaszoló igent mondott, annak nagysága azonban megoszlik a szavazók közül. A fideszesek közül a legtöbben például csak a bruttó átlagbér szintjét adnák meg a tanároknak, az ellenzékiek nagy része viszont több mint 610 ezer forint fizetést adna az oktatóknak - derül ki a kutatásból.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
