Friss felmérés: még a fideszes szavazók is korrigálnák a tanárok béreit

A tanév végéhez közeledve a Publicus Intézet felmérte, hogyan értékelnék az emberek az idei tanévet.

  • Székács Linda

A Fidesz-KDNP szimpatizánsok közül senki sem adna hármasnál rosszabb érdemjegyet az idei tanévre, és közepest is csak 12 százalékuk - derül ki a Publicus Intézet legfrissebb felméréséből, melyet a Népszava számára készítettek.

A reprezentatív kutatás szerint az ellenzékiek és a bizonytalanok már szigorúbban osztályozzák a tüntetésekkel és demonstrációkkal teletűzdelt idei tanévet. Az ellenzékiek 25 százaléka kettest, míg 14 százalékuk egyest adna az évnek, míg a bizonytalanok közül nem buktatna senki, de valamivel több mint felük (51 százalék) közepesre értékelte, 8 százalék számára pedig csupán csak elégséges, vagyis kettes volt a 2022/23-as tanév.

A kutatásból kiderült, az eredmények nem csak a pártszimpatia határozza meg, hanem a megkérdezettek lakóhelye is. A községben élők mintegy hatvan százaléka példásra értékelte a tanévet, ellenben a Budapesten élők mindössze 23 százaléka adna ötöst, a megyeszékhelyeken élők pedig még náluk is rosszabbnak látják a kialakult helyzetet, míg a válaszolók nagy többsége (70 százaléka) egyetért a tüntetésekkel, azokat jogosnak tartja, itt viszont már nagyobb a széthúzás a pártszimpátia alapján.

Míg az ellenzéki szavazók között alig találni olyat, aki nem ért egyet a demonstrációkkal, addig a kormánypártiak mindössze 30 százaléka támogatja az ügyet. Azzal azonban még ők is egyetértenek, hogy a pedagógusok fizetésemelést érdemelnek. 78 százalékuk voksolt így a felmérésen, az ellenzékiek közül pedig szinte mindenki (98 százalék).

Lakóhely szerint vizsgálva a béremelésre minden budapesti válaszoló igent mondott, annak nagysága azonban megoszlik a szavazók közül. A fideszesek közül a legtöbben például csak a bruttó átlagbér szintjét adnák meg a tanároknak, az ellenzékiek nagy része viszont több mint 610 ezer forint fizetést adna az oktatóknak - derül ki a kutatásból.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.