Leszakadt a Veres Péter Gimnázium plafonja, válaszul esernyővel táncoltak a diákok

A balesetben senki sem sérült meg, de nincs garancia arra, hogy a folyamatos esőzések és az épület rossz állapota miatt ilyesmi nem fordul elő még egyszer.

  • Tornyos Kata

A hét elején megírtuk, hogy leszakadt egy darab a békásmegyeri Veres Péter Gimnázium plafonjából a nagy esőzések miatt.

Erre válaszul esernyős, táncos akcíót tartottak az iskola diákjai.

Az említett középiskola tetőszerkezetével már januárban is problémák voltak, akkor a diákok és tanárok kukákkal és tálakkal igyekeztek felfogni a tetőn keresztül a termekbe folyó vizet. A Klebersberg Központ ekkor 90 millió forintot biztosított a beázás megszüntetésére, ez azonban nem bizonyult hatékonynak, mivel hétfőn végleg megadta magát az egyik tanterem plafonja és a nagy esőzések után leszakadt belőle egy darab.

A Veres Péter Gimnázium egyébként az ország egyik legjobb középiskolája. A HVG 2023-as középiskolai rangsorában a 12. helyet szerezte meg.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.