Nem sikerült megegyezniük a kormánnyal, május 22-én a romániai tanárok is sztrájkba kezdenek

A magyarokhoz hasonlóan a romániai tanárok is - többek között - magasabb béreket szeretnének. A követeléseikkel még az ország államfője is egyetért, előrelépés azonban egyelőre még nem történt az ügyben.

  • Székács Linda

Korábban már az Eduline is beszámolt arról, hogy május 17-én Romániában is kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a tanárok. A követeléseik nagyon hasonlóak azokhoz, amiket a magyar pedagógiai szakszervezetek is megfogalmaztak és amiért már több mint másfél éve küzdenek. Ilyen például a túlórák és pótlékok kifizetése, valamint a közalkalmazottak bérének inflációhoz történő igazítása.

A 145 ezer pedagógust tömörítő Romániai Iskolák Szakszervezeteinek Szövetsége legkésőbb a hét végéig szabott határidőt a kormánynak a követelések teljesítésére, a Romania Insider szerint azonban már eldőlt, hogy nem sikerült megegyezniük, ezért az országban tanító 215 ezer pedagógus közel fele kezd sztrájkba május 22-én, vagyis jövőhét hétfőn.

A BestJobs adatai alapján a romániai pályakezdő pedagógusok bére mindössze 500 euro, mai árfolyammal számítva tehát körülbelül 185 ezer forint. Az ügyben Románia államfője, Klaus Iohannis is felszólalt, jogosnak nevezte a pedagógusok követeléseit és azt is hozzátette, szerinte csak a jól megfizetett tanároktól várható el a magas színvonalú oktatás.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.