EP-körlevélben kéri a státusztörvény megakadályozását a PDSZ

A szakszervezet minden magyarországi európai parlamenti képviselőt megkeresett, ám mindez aligha fogja érdemben megfordítani az eseményeket.

  • Tarnay Kristóf

„A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Országos Választmánya felkéri Magyarország valamennyi európai parlamenti képviselőjét – így Önt is -. hogy minden lehetséges eszközzel próbálják megakadályozni a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony („státusztörvény”) törvénytervezetének benyújtását, mivel annak tartalma ellentmond az EFOP PLUSZ megállapodásban foglaltakkal és így veszélybe sodorja a pedagógusok bérének rendezését” – ezzel a levéllel fordult a PDSZ közlésük szerint az összes magyar európai parlamenti (EP-) képviselőhöz, akik hazánkat képviselik az EP-ben.

A levélben azt is írják, hogy amennyiben a képviselőknek „részletesebb indoklásra lenne szüksége véleménye kialakításához”, akkor állnak rendelkezésére. Mint arról tegnap beszámoltunk, értesüléseink szerint Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkára hamarosan – a pedagógusok érdekképviseletei mellet – az Európai Bizottság munkatársaival is tárgyal a státusztörvény tartalmáról. Ezen kívül május 2-án a levélben is említett, a pedagógusok béremeléséhez felhasználni kívánt támogatási program vállalásait ellenőrző bizottsági is alakult idehaza.

Hogy emellett az EP-képviselőknek is levelet írt a kisebbik szakszervezet, az ugyanakkor érdemben vélhetően nem változtat a helyzeten. A magyarországi EP-képviselők ugyanis aligha ebből fognak értesülni a hazai közéletet hónapok óta foglalkoztató tervezetről. Melyről az ellenzéki politikusok eddig is negatív véleménnyel voltak, a kormánypártiak pedig értelemszerűen nem fognak a saját javaslatuk elfogadása ellen dolgozni.

Inkább abból a szempontból lehet jelentőssége, hogy a kormány régóta azt kommunikálja, hogy a szakszervezetek szerintük nem látják át, hogy a baloldal valamilyen formában „akadályozza a pénzek megérkezését”, ezáltal a béremelést és ezért náluk kellene tiltakozniuk. Ezzel szemben a szakszervezetek szerint éppen az uniós megállapodásokat be nem tartó jogállástervezet az akadály. Novák Katalin államfő egyébként vasárnap a Sándor-palota nyílt napjára váróknak azt mondta, egyetért azzal, hogy az uniós forrásoktól függetlenül kellene bért emelni a pedagógusoknak, de ez ettől önmagában még nem fog így történni. Rétvári Bence belügyi államtitkár közben egy minapi nyilatkozata alapján nagyon közelinek érzi már a konszenzust a zajló egyeztetéseken, a PDSZ-nek azonban nem jönnek ki az általa említett számok.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.