Kiskorúak ellen, gyermekotthonokban követett el nemi erőszakot, fizikai, érzelmi és szexuális bántalmazást, a fiatalok rettegésben éltek.
Jogerős ítéletében a romániai Maros megyei ítélőtábla 28 év börtönt szabott ki K. Sz.-re, a dévai Szent Ferenc Alapítvány volt alkalmazottjára. Ő ugyanis az ügyészek szerint tíz éven keresztül rendszeresen és akadálytalanul bántalmazta szexuálisan és fizikailag a rábízott gyermekeket az alapítvány két Hargita megyei bentlakó otthonában, írta meg a Transtelex.
A vádlottat három kivételével minden vádpontban bűnösnek találták és a szabadságvesztés mellett ki kell fizetnie – az alapfokon kiszabott – 790 ezer lejes (mintegy 59,4 millió forintnak megfelelő) kártérítést is a sértetteknek. Az erdélyi lap felidézi: tavaly június 29-én a csíkszeredai bíróság alapfokon harminc év börtönbüntetésre ítélte a Böjte Csaba szerzetes által működtetett alapítvány korábbi nevelőjét, halmazati büntetésként és ekkor már megítélték a kártérítést is.
Összesen 24 bűncselekmény miatt ítélték akkor el: a tusnádfürdői Szent László Gyermekvédelmi Központban, illetve a kászonimpéri Szent Katalin Otthonban gondjaira bízott kiskorúak sérelmére elkövetett többrendbeli nemi erőszak, szexuális bántalmazás, szexuális visszaélés és bántalmazás. Együttesen 87 év, 6 hónapot szabtak ki rá, 12 vádpontban viszont már elévültek a bűncselekmények – állapították meg. 15 fiú vallott K. Sz. ellen a tárgyaláson. Majd fellebbezésekkel folytatódott az ügy, melyben négyszeri halasztás után született most jogerős ítélet.
Kitakarták a sokkoló részleteket
E szerint három vádpontban felmentették a volt nevelőt, a többiben viszont bűnösnek találták. Együttesen 54 évnyi börtönt szabtak ki rá, ez a gyakorlatban halmazati büntetésként a 28 évet jelenti, illetve a kártérítést, melyről fenntartotta az ítélőtábla a korábbi döntést. A lap felidézi, hogy a vádiratnak a bíróságtól csak a rövidített változatát kapták meg, kitakarva belőlük a sértettek sokszor egészen sokkoló vallomásainak részleteit.
Úgy tudják, a kitakart részletek olyan megdöbbentő részleteket tartalmaznak, melyekből az derül ki, hogy a most elítélt K. Sz.-nek teljesen ki voltak szolgáltatva a gyerekek, őket fizikailag, érzelmileg és szexuálisan is bántalmazta, a fiatalok rettegtek a rendszeres kínzásoktól és megalázásoktól. Hozzáteszik, az alapítvány gyermekotthonainak működésében 2017 előtt rendszerszintű hiányosságok voltak, melyek nélkül megelőzhetők vagy kiszűrhetők lettek volna ezek a bűncselekmények. Ugyanakkor a Transtelex szerint az alapítvány nevelőinek többsége lelkiismeretes munkát végez, a két otthonban történtek nem általánosíthatók. Az alapfokú ítélet után Böjte Csaba azt nyilatkozta, a történtekben nekik is van felelősségük, ezért azon vannak, hogy ilyesmi ne történhessen meg még egyszer.
Kérdés, hogy a feltárt hiányosságokat sikerült-e már megfelelően kezelniük. Ugyanis nemrég a Mérce és az Átlátszó Erdély megírta, hogy a szintén az alapítványhoz tartozó szovátai Szent József gyermekotthon volt vezetője által elkövetett többszörös szexuális erőszakról számolt be nekik az egyik ottani volt nevelt, mely után nem értesítették a hatóságokat és az érintettek tagadták a történteket. Böjte később újságírói kérdésre megkérdőjelezte a feltehetően szexuális erőszakot elszenvedett volt neveltjének szavahihetőségét. A bizonyított ügyet sajnálatosnak tartja és bár nem gondolja, hogy az otthonok rendszerszintű visszaélésekre adnak lehetőséget, képzéseket tartanak a dolgozóknak és a munkájukat jobban ellenőrzik, illetve minél több intézményt átadnának állami fenntartóknak.
(Kiemelt képünk illusztráció.)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
