TASZ: 9 fiatalt képviselünk, akik ellen maszkviselés miatt indítottak büntetőeljárást

Elmúltak már rég azok az idők, amikor azért büntettek meg valakit, mert nincs rajta maszk.

  • Tarnay Kristóf

„Kilenc olyan fiatal képviseletét vállaltuk, akiket a múlt héten a Miniszterelnökség előtt előállítottak vagy igazoltattak, és panaszeljárást is indítunk a rendőrség aránytalanul erőszakos fellépése miatt”

– közölte Facebook-oldalán a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet.

Bejegyzésük alapján a kilenc fiatal ellen maszkviselés, egész pontosan az arcuk eltakarása miatt indult büntetőeljárás, ezt a TASZ indokolatlannak minősítette, ezért vállalták el a képviseletüket. Közleményük szerint a többség a rendőrök által ellenük használt könnygáz ellen védekezett olyan módon, hogy eltakarta az orrát és a száját, de olyan is volt, aki poszt-covid tünetei miatt egészségügyi maszkot hordott.

A TASZ bejegyzésében hozzáteszi: többeket úgy tartottak benn hajnalig a rendőrségen, hogy végül mégsem indítottak ellenük semmiféle eljárást. Úgy látják: ők és a „jogtalanul könnygázzal lefújt tüntetők” panaszeljárást indíthatnak a rendőrökkel szemben, amihez szintén segítséget kínálnak – írták. Azt is közölték, a következő, május 19-i tüntetésen is ott lesznek a jogi megfigyelőik és elérhető lesz a forródrótuk is, ahol azonnali jogi segítséget tudnak nyújtani.

A szervezet felidézi: a rendőrök múlt hét szerdán – amikor ismét könnygázt is bevetettek a tüntetők, köztük diákok ellen – többeket előállítottak és több fiatalt is bevittek a rendőrségre, akikhez ügyvédjük bement jogi tanácsokat adni. Azt írták, volt köztük olyan kiskorú, aki a szüleivel sem beszélhetett. Úgy tudják, eddig azonban senkit sem gyanúsítottak meg hivatalos személy elleni erőszak vagy egyéb erőszakos cselekmény elkövetésével. A könnygáz és a gumibot használatát a jogvédők korábban a helyzethez képest aránytalannak titulálták.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.