A Társaság a Szabadságjogokért nevű civil szervezet jogásza, Hegyi Szabolcs szerint rendőri túlkapás történt a szerda esti diáktüntetésen.
Az Eduline is ott volt azon a szerda délutáni békés diáktüntetésen, ami az áprilisihoz hasonlóan végül ismét kordonbontása torkollott a miniszterelnök székhelye, a Karmelita kolostor előtt. A rendőrök többször is könnygázt vetettek be a diákokból álló tömeg ellen, a 17 éves Hidász Mátét közvetlen közelről is arcon fújták, majd többeket is a Gyorskocsi utcai fogdába vittek, majd az órákon át tartó fogvatartás ellenére vádemelés nélkül elengedték őket, mivel nem is követtek el semmit.
Az esettel kapcsolatban Hegyi Szabolcs, a Társaság az Alapjogokért civil szervezet jogásza is megszólalt. Szerinte - bár a rendőrség jogellenesnek nevezte a szerdai demonstrációt - valójában nem volt az, egy tüntetést ugyanis az tesz jogellenessé, ha elveszíti a békés jellegét. A kordon rángatása és ledöntése tehát már valóban az volt, a rendőrök viszont már ezt megelőzően is sorfalat álltak a kolostor előtt és lezárták az oda vezető utakat, pedig ekkor (még) nem volt joguk az intézkedésre.
A jogász azt mondja, a kordonok ledöntése után már az veti fel az arányossággal kapcsolatos kérdéseket, hogy a hatóságoknak "a rendelkezésre álló eszközök közül azt kell választania, amelyik a cél elérése érdekében a lehető legkevesebb jogkorlátozással, sérüléssel vagy kárral jár az érintettek számára", mivel azonban a rendőrök sokan voltak, a tüntetők nem azzal a céllal érkeztek, hogy őket bántsák, mindemellett pedig jelentős részük kiskorú gyerek volt, a látott intézkedés, vagyis a könnygáz és a gumibotok használata nem volt arányos a helyzettel.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
