Mintegy 42 százalékkal nőtt 2021 és 2022 között a pályaelhagyó pedagógusok száma. A státusztörvény tovább ronthat a helyzeten.
2021-ben még "csak" 3738, 2022-ben már 5316 tanár távozott az állásából - derül ki azokból a közérdekű adatokból, amiket Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője kért ki a 60 magyarországi tankerülettől.
A politikus szerint óriási a különbség egyes tankerületek között. A csúcstartó a Külső-Pesti Tankerületi Központ, ahonnan az elmúlt évben összesen 402 pedagógus távozott, ellenben a jászberényi tankerület iskoláiból mindössze 17. A távozó tanárok aránya viszont még így is mintegy 42 százalékkal romlott egy év leforgása alatt.
De a kormányt láthatólag egyáltalán nem zavarja, hogy egyre fogy a tanárok száma. Hiszen hiába rendkívül rossz a közhangulat az iskolákban, egy valódi bosszútörvényt készített elő az oktatási vezetés, amely a pedagógusok szinte minden munkafeltételén rontana és a közalkalmazotti státuszukat is elvenné. Úgy látszik Pintér Sándor elve a következő: Nincs tanár, nincs probléma
- tette hozzá Tóth.
������Egyre fogy a tanár! - Nézd meg, hány pedagógus távozott a lakóhelyed szerinti tankerület iskoláiból!⚠Az adatkérésemre...
Posted by Tóth Endre on Monday, April 24, 2023
Arról, hogy 2023-ban eddig hány tanár döntött a pályaelhagyás mellett, egyelőre nincsenek adatok, minden jel arra utal azonban, hogy a státusztörvény bevezetésével idén tömeges pályaelhagyás következhet be. A tanári szakszervezetek petícióját - amiben azok a pedagógusok nyilatkoznak, akik készek a státusztörvény miatt felmondani - eddig több mint 4700 fő írta alá, hétfő este pedig ismét több ezren tüntettek Budapest belvárosában, melyre válaszul a rendőrség könnygázt vetett be a főként diákokból álló tüntetők ellen.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
