Mintegy 42 százalékkal nőtt 2021 és 2022 között a pályaelhagyó pedagógusok száma. A státusztörvény tovább ronthat a helyzeten.
2021-ben még "csak" 3738, 2022-ben már 5316 tanár távozott az állásából - derül ki azokból a közérdekű adatokból, amiket Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője kért ki a 60 magyarországi tankerülettől.
A politikus szerint óriási a különbség egyes tankerületek között. A csúcstartó a Külső-Pesti Tankerületi Központ, ahonnan az elmúlt évben összesen 402 pedagógus távozott, ellenben a jászberényi tankerület iskoláiból mindössze 17. A távozó tanárok aránya viszont még így is mintegy 42 százalékkal romlott egy év leforgása alatt.
De a kormányt láthatólag egyáltalán nem zavarja, hogy egyre fogy a tanárok száma. Hiszen hiába rendkívül rossz a közhangulat az iskolákban, egy valódi bosszútörvényt készített elő az oktatási vezetés, amely a pedagógusok szinte minden munkafeltételén rontana és a közalkalmazotti státuszukat is elvenné. Úgy látszik Pintér Sándor elve a következő: Nincs tanár, nincs probléma
- tette hozzá Tóth.
������Egyre fogy a tanár! - Nézd meg, hány pedagógus távozott a lakóhelyed szerinti tankerület iskoláiból!⚠Az adatkérésemre...
Posted by Tóth Endre on Monday, April 24, 2023
Arról, hogy 2023-ban eddig hány tanár döntött a pályaelhagyás mellett, egyelőre nincsenek adatok, minden jel arra utal azonban, hogy a státusztörvény bevezetésével idén tömeges pályaelhagyás következhet be. A tanári szakszervezetek petícióját - amiben azok a pedagógusok nyilatkoznak, akik készek a státusztörvény miatt felmondani - eddig több mint 4700 fő írta alá, hétfő este pedig ismét több ezren tüntettek Budapest belvárosában, melyre válaszul a rendőrség könnygázt vetett be a főként diákokból álló tüntetők ellen.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
