A XIII. kerületi Herman Ottó Általános Iskolában heves vitákat váltott ki, hogy a Budapesti Zsidó Hitközség bejelentkezett annak fenntartására.
„Szavazzatok nemmel a zsidó iskolára. Eddig is megvoltak a saját hagyományaink, nem kellenek újak”, ilyen plakát jelent meg a Herman Ottó Általános Iskola falán, miután az intézményben tárgyalás kezdődött arról, hogy a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) vegye át annak fenntartását - tudta meg a Telex.
Az iskola potenciális fenntartóváltásáról március végén már mi is beszámoltunk, ekkor jelentkezett be ugyanis a BZSH, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) belső egyházi jogi személye arra, hogy egy továbbra is világi nézetű, de jobb nyelvoktatást biztosító iskola létrehozása érdekében átvennék az újlipótvárosi intézmény fenntartását a Külső-Pesti Tankerületi Központtól. Hangsúlyozták, ez nem azt jelenti, hogy zsidó iskolát hoznának létre, a diákok továbbra is járhatnának bármilyen hittanra vagy erkölcstanra és az ünnepek, a Mikulás és a karácsony is megmaradna, az átvétel miatt csak annyi történne, hogy nagyobb költségvetésből gazdálkodhatna az iskola.
Az átvétel ugyanakkor csak abban az esetben kerülhet egyáltalán szóba, ha a szülők több mint 50 százaléka beleegyezik abba, a végleges döntést pedig a köznevelésért felelős miniszter hozná meg.
Felszínre törő ellenérzések
A Telex szerint a szülők ezen a héten szavazhattak a fenntartóváltásról, ami már most heves vitákat és indulatokat váltott ki. Egy a lapnak nyilatkozó szülő azt mondta, egyértelműen megnövekedett a diszkrimináció, mióta megtudták, hogy a zsidó hitközséghez kerülhet az intézmény, és „dőlnek ki a csontvázak a régi sérelmekről”, eddig nem kezelt indulatokról.
Egy másik szülő azt mondta: szerinte a korábbi, március 28-i szülői fórum, amin egyébként az intézmény igazgatója, a tankerület vezetője és a BZSH ügyvezetője is részt vett „kocsmaszintű” beszélgetés volt, ahol olyan mondatok is elhangzottak, hogy „zsidó uralom” lesz az iskolában. Hangsúlyozta, szerinte durva, hogy "ez Újlipótváros közepén megtörténhet 2023-ban", ugyanakkor a probléma elsősorban az lehet, hogy a legtöbben nem értették meg, mit jelent a fenntartóváltás, és milyen pozitív következményekkel járhat az iskola, a tanárok és a diákok számára.
Van olyan szülő is, aki egyenesen azt mondta, bár nem a zsidó vallással van baja, biztosan nem fogja megszavazni a fenntartóváltást, sőt, többen el is viszik a gyereküket az iskolából, ha ez megtörténik, mert attól tartanak, hogy a tanárok elmennek majd az intézményből.
A falon megjelent, kézzel írt plakát szerint a fenntartóváltás hírére az általános iskola diákjai között is vannak, akik ellenérzésekkel kezelik a fenntartóváltást, ugyanakkor az intézményvezető, Ágni Dóra azt is kiemelte:
Az iskolában egyetlen – a fenntartóváltás ellen agitáló – ártatlan plakát született egy diák részéről, amelyet az én közbelépésem előtt már kollégáim eltávolítottak. Antiszemita, negatív hangok ezelőtt sem voltak és azóta sincsenek nálunk. A Herman iskola egy befogadó és elfogadó közösség.
A tankerületi vezető, Házlinger György szerint a fenntartói jog átvételéről az intézmény közösségei április 17-én, illetve 18-án fognak véleményt nyilvánítani. A döntést csak ezek ismeretében május végéig hozza meg a köznevelésért felelős miniszter, vagyis Pintér Sándor.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
