Átvenné a Herman Ottó Általános Iskola fenntartását a Budapesti Zsidó Hitközség

Olyan intézményt szeretnének létrehozni, ahová világnézettől függetlenül bárki járhat, és ahol nagyobb szabadságot élvezhetnek a tanárok és a gyerekek egyaránt.

  • Eduline

Bejelentkezett a XIII. kerületi Herman Ottó Általános Iskola fenntartójának a Budapesti Zsidó Hitközség. a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) belső egyházi jogi személye - számolt be róla a hvg.hu.

Az Országgyűlés decemberben fogadott el egy olyan törvénymódosítást, ami lehetővé teszi az egyházaknak, hogy bejelenthessék az igényüket állami vagy önkormányzati épületek tulajdonjogára, ha ott hitéleti-köznevelési feladatot látnak el. A hvg.hu értesülései szerint a Budapesti Zsidó Hitközség azért szeretné átvenni a Herman Ottó Általános Iskola fenntartását, hogy ott egy olyan közösségi-világi oktatást hozzanak létre, ahová világnézettől függetlenül bárki járhat.

A szándéknyilatkozatot már elküldték az illetékes tankerületi központ igazgatójának és a tárgyalásokat is megkezdték, de az átvételre csak akkor kerül sor, ha abba a szülők is beleegyeznek. A javaslat csak akkor kerül Pintér Sándor belügyminiszter elé, ha 50 százalékuk + 1 fő az átvétel mellett szavaz.

A BZSH-nak egyébként több oktatási intézménye; bölcsődéje, általános iskolája, gimnáziuma, szakképző intézménye és egyeteme is van. Salusinszky András, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) Külkereskedelmi Technikumának igazgatója szerint az esetleges átvétellel nem a vagyonszerzés a céljuk, hanem egy olyan intézmény létrehozása, ahol a pedagógusok szabadabb keretek között dolgozhatnak, mint az állami rendszer. Javaslatukban szerepel többek között a tanárok ingyenes, soron kívüli egészségügyi ellátása a Mazsihisz Szeretetkórházában, de minden a fenntartóváltással kapcsolatos többletmunkáért külön javadalmazás is illetné meg őket, de a kisebb tanári leterheltség, a kevesebb házi feladat elérése, valamint a gyerekek hangsúlyosabb nyelvoktatása is a terveik között szerepel, például idegen nyelvű készségtantárgyak bevezetésével.

„A zsidóság nem térítő vallás, felőlünk bárki bármilyen hittanra járhat, bárki választhatja az erkölcstant is. Az ünnepek persze fontosak, s mivel nem zsidó felekezeti iskolát szeretnénk, ugyanúgy lehet karácsonyi ünnepség, mint eddig, s ha igény lesz rá, akkor lesznek zsidó ünnepek, de ez sem kötelező senkinek, mi csak a lehetőséget biztosítjuk” – tette hozzá az intézmény igazgatója.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.