Friss felmérés: a tanárok többsége elutasítja a büntető-jutalmazó értékelési rendszert

Tanárokat kérdezett meg a Társadalomkutató Intézet és a Pedagógusok Szakszervezete a kormány teljesítményértékelési rendszeréről - az eredmények alapján van még mit fejleszteni a terveken.

  • Eduline

A tanárok többsége a fejlesztő értékelésekkel egyetért(ene), de a büntető, jutalmazó értékelési rendszerekkel már nem. A pedagógusok nagy része belső értékelési rendszert vezetne be, a kívülről érkező értékeléseket - mivel egy külső szakértő nem lát rá a mindennapi munkára - elutasítják. Most ismertette a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a friss, tanárok körében végzett felmérését, amiben a kormány tervezetének azon kérdéseit bocsátották vitára, melyekben korábban sem volt egyetértés.

Az értékelés során a tanárok többsége azt várja, hogy azok értékeljék őket, akik ismerik a munkájukat. Fontosnak tartják az önértékelést, a kollégák szakmai véleményét és az intézményvezető meglátásait is. A diákok és a szülők véleménye is fontos lehet, de a megkérdezettek szerint ők szakmailag nem látnak rá a tanári munkára.

Mi alapján értékelnének?

A tanárok nem örülnének, ha a pedagógusértékelési rendszernek része lenne a diákok hiányzásának száma, vagy az öltözködés és médiában megosztott posztok, vagy az országos mérések eredményei - ezek egy része nem objektív szakmai kérdés, a másik részére pedig nincs ráhatása a tanároknak. A tanárok az ingyen többletmunka kapcsán is egyértelműen nyilatkoztak: elutasítják azt, hogy ez része legyen a tervezett teljesítményértékelésnek.

A bérek rendezése is előkerült, persze továbbra sem ez az egyetlen követelése a pedagógusoknak - tette hozzá a sajtótájékoztatón Totyik Tamás, a PSZ alelnöke. A bérrendezés mellett a ténylegesen elvégzett munka kifizetését várják a tanárok, de 5-ből 3-pontot adnának rá, ha ez egy bérpótlékként jelenne meg a fizetésükben. A kutatásból az is kiderült, hogy a tanárok egyértelműen elutasítják a kormány azon tervét is, hogy a pedagógusokat egy új struktúrában, a közalkalmazotti jogviszonyból kiemelve kezelnék.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.