Tanárokat kérdezett meg a Társadalomkutató Intézet és a Pedagógusok Szakszervezete a kormány teljesítményértékelési rendszeréről - az eredmények alapján van még mit fejleszteni a terveken.
A tanárok többsége a fejlesztő értékelésekkel egyetért(ene), de a büntető, jutalmazó értékelési rendszerekkel már nem. A pedagógusok nagy része belső értékelési rendszert vezetne be, a kívülről érkező értékeléseket - mivel egy külső szakértő nem lát rá a mindennapi munkára - elutasítják. Most ismertette a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a friss, tanárok körében végzett felmérését, amiben a kormány tervezetének azon kérdéseit bocsátották vitára, melyekben korábban sem volt egyetértés.
Az értékelés során a tanárok többsége azt várja, hogy azok értékeljék őket, akik ismerik a munkájukat. Fontosnak tartják az önértékelést, a kollégák szakmai véleményét és az intézményvezető meglátásait is. A diákok és a szülők véleménye is fontos lehet, de a megkérdezettek szerint ők szakmailag nem látnak rá a tanári munkára.
Mi alapján értékelnének?
A tanárok nem örülnének, ha a pedagógusértékelési rendszernek része lenne a diákok hiányzásának száma, vagy az öltözködés és médiában megosztott posztok, vagy az országos mérések eredményei - ezek egy része nem objektív szakmai kérdés, a másik részére pedig nincs ráhatása a tanároknak. A tanárok az ingyen többletmunka kapcsán is egyértelműen nyilatkoztak: elutasítják azt, hogy ez része legyen a tervezett teljesítményértékelésnek.
A bérek rendezése is előkerült, persze továbbra sem ez az egyetlen követelése a pedagógusoknak - tette hozzá a sajtótájékoztatón Totyik Tamás, a PSZ alelnöke. A bérrendezés mellett a ténylegesen elvégzett munka kifizetését várják a tanárok, de 5-ből 3-pontot adnának rá, ha ez egy bérpótlékként jelenne meg a fizetésükben. A kutatásból az is kiderült, hogy a tanárok egyértelműen elutasítják a kormány azon tervét is, hogy a pedagógusokat egy új struktúrában, a közalkalmazotti jogviszonyból kiemelve kezelnék.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
