Tanárokat kérdezett meg a Társadalomkutató Intézet és a Pedagógusok Szakszervezete a kormány teljesítményértékelési rendszeréről - az eredmények alapján van még mit fejleszteni a terveken.
A tanárok többsége a fejlesztő értékelésekkel egyetért(ene), de a büntető, jutalmazó értékelési rendszerekkel már nem. A pedagógusok nagy része belső értékelési rendszert vezetne be, a kívülről érkező értékeléseket - mivel egy külső szakértő nem lát rá a mindennapi munkára - elutasítják. Most ismertette a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a friss, tanárok körében végzett felmérését, amiben a kormány tervezetének azon kérdéseit bocsátották vitára, melyekben korábban sem volt egyetértés.
Mi alapján értékelnének?
A tanárok nem örülnének, ha a pedagógusértékelési rendszernek része lenne a diákok hiányzásának száma, vagy az öltözködés és médiában megosztott posztok, vagy az országos mérések eredményei - ezek egy része nem objektív szakmai kérdés, a másik részére pedig nincs ráhatása a tanároknak. A tanárok az ingyen többletmunka kapcsán is egyértelműen nyilatkoztak: elutasítják azt, hogy ez része legyen a tervezett teljesítményértékelésnek.
A bérek rendezése is előkerült, persze továbbra sem ez az egyetlen követelése a pedagógusoknak - tette hozzá a sajtótájékoztatón Totyik Tamás, a PSZ alelnöke. A bérrendezés mellett a ténylegesen elvégzett munka kifizetését várják a tanárok, de 5-ből 3-pontot adnának rá, ha ez egy bérpótlékként jelenne meg a fizetésükben. A kutatásból az is kiderült, hogy a tanárok egyértelműen elutasítják a kormány azon tervét is, hogy a pedagógusokat egy új struktúrában, a közalkalmazotti jogviszonyból kiemelve kezelnék.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
