A kormány szerint már több mint 15 ezren véleményezték a belső értékelési rendszert, a kitöltők nagy része pedig egyetért annak koncepciójával. Ennek ellenére ezen a héten is volt tüntetés, a közoktatásban kétnapos, a szakképzésben határozatlan idejű sztrájkba kezdtek a pedagógusok, a PSZ pedig öt kérdésben népszavazást is kezdeményezne. Összeszedtük az elmúlt hét legfontosabb történéseit.
Elkezdődött a tavaly kirúgott tanárok első pere
Hétfő reggel kezdődött a Vörösmarty Mihály és az Eötvös József Gimnázium kirúgott tanárainak munkaügyi pere, elsőként Törökné Pethő Erzsébet és Kapin Lilla ügye került a bíróság elé. A két elbocsátott tanárt Sziklai Tamás ügyvéd, az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) képviselte.
Több mint 15 ezren véleményezték eddig a Belügyminisztérium belső értékelési rendszerét
15 150 - ennyi tanár mondta el egy hét alatt a véleményét a pedagógus teljesítményértékelési rendszer koncepciójáról. Az Oktatási Hivatal 2023. március 6-án online juttatta el a kérdőíveket a tanároknak, bár a kitöltés még zajlik az eddigi eredményeket kiértékelve a Belügyminisztérium úgy látja, a pedagógusok 70 százaléka egyetértett azzal, hogy díjazásuk a jövőben vegye figyelembe a teljesítményt.
Van olyan szak, ahol idén is húznak minimumponthatárt
Azonnali, 5 millió forintos támogatást kapnak a modellváltó egyetemek a Horizont Program helyett
Nem bizonyult elégnek a kormány javaslata, ezért mindig nincs megállapodás a nemzetköi csereprogramokkal kapcsolatban a modellváltó egyetemek és az Európai Bizottság között. A Kulturális- és Innovációs Minisztérium szerint Brüsszel visszaél a hatalmával, amiért nem akarja odaadni a Magyarországnak járó támogatásokat, ezért a kormány úgy döntött, hogy 5 milliárd forintos azonnali segítséget nyújt az érintett, Erasmus+ és Horizont Európa Programokból kizárt egyetemeknek.
Ismét tüntettek Budapesten
Március 15-én délután 3-kor indult a Hősök teréről az ADOM Diákmozgalom és az Egységes Diákfront közös rendezvénye, ami a több mint 100 civil szervezet összefogásával megvalósult Civil Sugárút záróeseménye volt. A tüntetésen többek között ott volt Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely, Misetics Bálint és Zeller Judit jogvédők, Pankotai Lili, valamint az Egységes Diákfront tagjai, Strbka Anna és Pirint Gergely.
Népszavazás kezdeményezést nyújtottak be a PSZ alelnökei
Öt oktatási kérdésben kezdeményeztek népszavazást a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökei a Nemzeti Választási Irodánál. Arra számítanak, hogy össze tudnak szedni 200 ezer aláírást, de várják a civil és szülői szervezetek segítségét is.
Ezt követően újabb sztrájktárgyalás zajlott a kormány és a tanári képviseletek között, eredményt azonban ez sem hozott. Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője szerint azért, mert a tárca csak meghallgatja a kritikáikat, nem reagál rájuk.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
