Több pontban is kifogásolja az oktatás helyzetét az Európai Parlament delegációja

Az akadémiai szabadsággal, a kormányzati befolyással és az autonómia csökkenésével kapcsolatban is kritikát fogalmazott meg az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottsága.

  • Eduline

Az oktatással kapcsolatban is komoly aggályai vannak az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságának Magyarországgal -  tudta meg a Népszava.

Beszélgetőpartnereink nagy többsége egy feszült, rendkívül érzékeny és átpolitizált munkakörnyezetről tett említést, amelyet a nyugtalanság légköre jellemez, és amely a kormányzati politikák potenciális kritikusainak öncenzúrájához vezet

- írják a laphoz eljutott jelentésben.

Az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságának hét képviselője tavaly november 2-4. között járt Magyarországon, melynek során kormányzati és ellenzéki politikusokkal, állami hatóságok vezetőivel, újságírókkal, oktatási, kulturális intézmények és civil szervezetek képviselőivel is találkoztak, hogy felmérjék többek között az oktatás, a médiaszabadság és a kultúra helyzetét.

A mostanra elkészült jelentés szerint a képviselők kritikát fogalmaztak meg többek között az akadémiai szabadsággal kapcsolatban, amiből szerintük hiányzik a tudományos szabadságot garantáló következetes és átfogó jogi rendszer, de kifogásolják az erősödő kormányzati befolyást is az új szervek és szervezetek létrejöttén keresztül, ami szerintük együtt jár a tanárok és az intézmények autonómiájának csökkenésével, valamint az oktatás tartalmába való ideológiai beavatkozás növekedésével.

A delegáció jelentését hamarosan megvitatják az Európai Parlament illetékes szakbizottságában.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.